100 éve hódította meg az ember a Déli-sarkot

Földünk legdélebbi pontját pontosan 100 éve hódította meg a norvég Amundsen.

Elsőként Roald Amundsennek és felfedezőtársainak sikerült elérniük a Déli-pólust, immár száz éve. 1911. december 14-én verték fel táborukat bolygónk legdélebbi pontján. Három napot töltöttek itt, miközben méréseket végeztek és feltérképezték helyzetüket.

A déli sarkvidék napjainkban már több kutató állomásnak is otthont ad. Amundsen egyszerű sátrát 1956-ban, 1975-ben és 2008-ban újabb, egyre modernebb állomások követték. A legfiatalabb, az Új Amundsen-Scott állomás már 150 kutatót tud elhelyezni, ablakokkal, üvegházzal és fejlett telekommunikációs eszközökkel rendelkezik. (Robert Falcon Scott Amundsen vetélytársa volt, és egy hónappal Amundsent követően érte el a pólust, ám a visszaúton életét vesztette.)

Noha a sarkvidék napjainkban is ugyanolyan kíméletlen, mint egy évszázada volt (az Amundsen-Scott állomás adatai szerint, az év legmelegebb szakában, december 13-án a napi maximum hőmérséklet, nagyjából az évszakos átlagnak megfelelően, -30 fok alatt maradt, ami az időnként megélénkülő északi szélben még fagyosabbnak érződött, és havazással is párosult), a műszaki fejlődés már lehetővé tette a napi 24 órás tudományos (meteorológiai, csillagászati, geológiai) megfigyelést, kutatást, a folyamatos emberi jelenlétet.


Az Új Amundsen-Scott Déli-sark Kutatóállomás webkamera képe
december 14-én, a féléves nappal derekán.

(esrl.noaa.gov)

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!