Üstökös csóvával rendelkező bolygóra figyeltek fel

Csillagászok a Hubble űrteleszkóp segítségével egy olyan bolygóra bukkantak, amely az üstökösökhöz hasonlóan csóvával rendelkezik.

A HD 209458b nevet viselő óriás gázbolygó, amely egy távoli naprendszerben helyezkedik el, olyan közel kering központi csillagához, hogy a csillagból kiáramló napszél (nagy sebességű, elektromos töltött részecskék sokasága) magával viszi a felforrósított légkör anyagának egy részét, üstökös csóvát képezve belőle.

A HD 209458b nevű bolygó csóvája.

A Hubble űrteleszkópon elhelyezett Cosmic Origins Spectrograph (Kozmikus Eredetet vizsgáló Spektrográf) nevű műszer, ami a fényt analizálja, szén és szilikon jelenlétét mutatta ki a bolygó légkörében. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a bolygó légkörét elhagyó anyagrészecskék nem azonos sebességgel haladnak a világűrben.

A HD 209458b jelű bolygót még 2003-ban fedezték fel. 153 fényévre van tőlünk - a fényév az a távolság, amit a fény légüres térben (vákuumban) egy év alatt megtesz; ez 9,4 trillió (9,46x1012) kilométernek felel meg. Összehasonlításként, a Nap-Föld távolság 8,3 fénypercnek (egy perc alatt megtett út), azaz kb. 4,4 millió fényévnek felel meg. A bolygó tömege csak kevéssel marad el a Jupiteré mögött - ami mellesleg egymagában 2,5-szer nagyobb tömegű, mint a Naprendszer többi bolygója együttesen -, de központi csillagához, melyet 3 és fél (földi) nap alatt kerül meg, százszor közelebb helyezkedik el. Összehasonlításként, Naprendszerünk leggyorsabb bolygójának, a Merkúrnak is 88 nap kell ehhez.

A bolygó légköre több mint 1000 Celsius fokos, de becslések szerint még így is közel egy trillió évig tart, míg a bolygó elpárolog.

A Párizsi Obszervatórium adati szerint elmúlt két évtizedben a csillagászok több mint 460 bolygót fedeztek fel, amelyek egy közeli csillag körül keringenek.

Hírek, érdekességek

Jégeső és özönvíz tarolta le a fővárost
Villámcsapások, elárasztott utak, jégverés – ezt hozta a 2015. június 9-én, Budapesten pusztító, több órán át tartó vihar. Az ítéletidő komoly károkat és fennakadásokat okozott a főváros több pontján.
Egy órával kevesebbet alhatunk
Vasárnapra virradó hajnalban kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. A következő napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk, alvászavarok is jelentkezhetnek. Olvassa el, hogyan védheti ki az óraátállítás kellemetlen hatásait!
Gyönyörű naplemente Szegeden
Szegedi mérőállomásunk kamerája gyönyörű naplementét örökített meg július utolsó csütörtökén.
40 napos aszályt vagy özönvizet hoz Medárd?
"Ha Medárd napján esik, akkor 40 napig esik" – mondja a népi megfigyelés. Az idén június 8-án volt, ahol felhőszakadással jött a zivatar, de az ország nagyobbik részén egy csepp eső sem esett – ez vajon mit jelent?