Éghajlatváltozás és ultraibolya sugárzás

Egy nemrégiben napvilágot látott cikk szerzői szerint az éghajlatváltozás hatására meg fog változni az ózon földi eloszlása. Ennek következtében a déli féltekén várhatóan erősödni, míg az északi féltekén csökkenni fog az ultraibolya sugárzás.

A XXI. század végére az Antarktisz felett az UV sugárzás erőssége akár 20 százalékkal is megnövekedhet, miközben az átlagos érték Skandinávia, Szibéria és Kanada északi területein közel 10 százalékkal csökkenhet.

A változások komoly egészségügyi problémákat okozhatnak, hiszen az erős ultraibolya sugárzás növeli a bőrrák és a szürkehályog kialakulásának kockázatát, ugyanakkor a túl alacsony sugárzás D-vitamin hiányhoz vezethet.

Az ózonréteg három-atomos oxigén molekulákból épül fel, és 15-50 kilométeres magasságban helyezkedik el a légkörben. Az élet kialakulása, fennmaradása szempontjából nélkülözhetetlen, hiszen részben vagy egészben elnyeli a Napból érkező káros UV sugarakat.

A 1970-es évek óta ismeretes, hogy az ózonréteget az úgynevezett CFC gázok (hűtőszekrények, dezodorok hajtógázai) károsítják. Most azonban úgy tűnik, a változó éghajlat is fenyegeti, ugyan nem az ózon összmennyiségét, hanem annak a magassági szelek által kialakított légköri eloszlását.

A tanulmány írói egy számítógépes modell segítségével vizsgálták az emelkedő felszíni hőmérsékletek hatását a légkörben lejátszódó, úgynevezett Brewer-Dobson cirkulációra, mely az ózon légköri transzportját biztosítja. Ez röviden a következőképp játszódik le: habár a legtöbb ózon a trópusokon keletkezik, itt több 10 kilométeres magasságokba feláramlik, majd a pólusok felé halad tovább, mielőtt visszatér a sztratoszféra alacsonyabb rétegeibe. A pólusoknál az ózon felhalmozódik, ahol hosszú időt tölt el, mielőtt visszatér a troposzférába.

A kutatók által használt számítógépes modellek szerint 1965 és 2095 között az ózon sztratoszférából a troposzférába irányuló árama 23 százalékkal fog növekedni. Ez már önmagába is komoly problémákat okozhat, hiszen a troposzférikus ózon egyfelől légszennyező anyag és káros az egészségre, másfelől üvegházhatású gáz lévén hozzájárul a felmelegedéshez.

A modell eredmények azt mutatják, hogy a 60. északi szélesség fölött, amit körülbelül a Stockholm-Helsinki-Szentpétervár-Anchorage vonal jelöl ki, az UV sugárzás értékei az 1965-ös évhez képest 9,1 százalékkal csökkennek 2095-re. Az északi félteke mérsékelt övében 3,6 százalékos csökkenést várnak. A trópusokon ezzel szemben 3,8 százalékos emelkedésre számítanak. A 60. déli szélességi körön túl, főként az Antarktiszon, átlagosan 3,2 százalékos sugárzás emelkedést jeleznek előre, míg a déli félteke UV értékei a késő tavaszi-kora nyári időszakban akár 20 százalékkal is növekedhet.

Hírek, érdekességek

Strandröplabda kupa a Balatonon
Lassan közeledik a vakáció vége, de a Balatonon szép nyári idő várja a nyaralókat ezen a hétvégén is. A sok napsütés mellett ismét megközelíti a 30 fokot a hőmérséklet.
Kínai emisszió-csökkentés 2050-től
Kína a világ legnagyobb üvegházgáz kibocsátóinak egyike. Eddig fejlődő ország státuszára hivatkozva elzárkózott az emisszió csökkentés elől. Most azonban úgy tűnik, hajlandó változtatni korábbi hozzáállásán.
Rekord magas hőmérsékletek
A NOAA nemrégiben elvégzett kutatásai szerint a Föld felszínének hőmérséklete továbbra is emelkedik. Az idei év júliusa minden idők legmagasabb felszíni vízhőmérsékleteit eredményezte. A korábbi rekordot az 1998-as év tartotta, de ez most több mint 1 fokkal megdőlt.
A Fülöp-szigetek térségében szinte egymást érik a trópusi ciklonok. A hétvégén pusztító, Kujira nevet viselő tájfun után csütörtökön újabb vihar éri el a szigetország északi részét. A Chan-Hom az előrejelzések szerint sokfelé okoz majd kiadós esőzéseket és áradásokat.