Zajszennyezés

A zajszennyezés egyike a lakosságot legjobban érintő környezeti problémáknak.

A zaj szintjének számbeli értéke a decibel. Teljesen zajmentes környezettel azonban nemigen találkozunk, mert még egy csendes erdőben is körülbelül húszdecibeles a zajerősség.
Zajszennyezésről 65 decibeles szint felett beszélhetünk, az emberi fájdalomküszöb pedig 140 decibelnél kezdődik.
A zaj elsődleges forrása a nagyvárosokban közlekedés. Felmérések szerint Budapest a harmadik legzajosabb város Európában.

A zaj káros hatásai nemcsak akkor érvényesülnek, ha valaki erős hanghatásoknak teszi ki magát, hanem akkor is, ha hosszabb ideig tartózkodik hangos környezetben. A halláskárosodáson túlmenően a zajszennyezés pszichés problémákhoz, alvászavarhoz, megnövekedett stresszhez, idegrendszeri károsodásokhoz vezethet. Kutatások kimutatták, hogy zajos környezetben nőhet az infarktus veszélye is.

A zaj nemcsak az emberekre lehet rossz hatással. A nagyvárosi énekesmadarak territórium foglaló és párcsalogató tevékenységét is gátolja, valamint az óceánokban élő emlősök egymás közti kommunikációját is nagymértékben befolyásolja a tengeri közlekedés és a radarok használata.

Az előírások szerint a maximális zajszint nappal 45-55 decibel között van, míg éjszaka a pihentető alvás feltétele a maximum 35-45 decibeles hangerősség.
Fontos tehát, hogy időnként zajmentes környezetben regenerálódjunk, töltődjünk fel a zajos nagyvárosi környezetben való tartózkodás után.

Hírek, érdekességek

Az évgyűrűk tükrözik a civilizációk fénykorát és hanyatlását
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
CO2-csapdaként működhetnek a mélytengeri árkok
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Az olvadó permafroszt gyorsítja a klímaváltozást
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Hőség és zivatarok
Az elmúlt napokban frontmentes idő és országszerte tikkasztó hőség volt jellemző. Emellett viszont pénteken és szombaton jó feltételek adódtak zivatarok kialakulásához, amelyek lokálisan nagyobb mennyiségű csapadékot és átmenetileg felfrissülést hoztak a forróság közepette.