Zajszennyezés

A zajszennyezés egyike a lakosságot legjobban érintő környezeti problémáknak.

A zaj szintjének számbeli értéke a decibel. Teljesen zajmentes környezettel azonban nemigen találkozunk, mert még egy csendes erdőben is körülbelül húszdecibeles a zajerősség.
Zajszennyezésről 65 decibeles szint felett beszélhetünk, az emberi fájdalomküszöb pedig 140 decibelnél kezdődik.
A zaj elsődleges forrása a nagyvárosokban közlekedés. Felmérések szerint Budapest a harmadik legzajosabb város Európában.

A zaj káros hatásai nemcsak akkor érvényesülnek, ha valaki erős hanghatásoknak teszi ki magát, hanem akkor is, ha hosszabb ideig tartózkodik hangos környezetben. A halláskárosodáson túlmenően a zajszennyezés pszichés problémákhoz, alvászavarhoz, megnövekedett stresszhez, idegrendszeri károsodásokhoz vezethet. Kutatások kimutatták, hogy zajos környezetben nőhet az infarktus veszélye is.

A zaj nemcsak az emberekre lehet rossz hatással. A nagyvárosi énekesmadarak territórium foglaló és párcsalogató tevékenységét is gátolja, valamint az óceánokban élő emlősök egymás közti kommunikációját is nagymértékben befolyásolja a tengeri közlekedés és a radarok használata.

Az előírások szerint a maximális zajszint nappal 45-55 decibel között van, míg éjszaka a pihentető alvás feltétele a maximum 35-45 decibeles hangerősség.
Fontos tehát, hogy időnként zajmentes környezetben regenerálódjunk, töltődjünk fel a zajos nagyvárosi környezetben való tartózkodás után.

Hírek, érdekességek

Ma mind hajnalban, mind napközben rekordokat döntött a hőmérséklet. Az új maximum szokatlan módon, több mint 4 fokkal haladta meg a korábbit.
Vízhiánytól szenved India legcsapadékosabb vidéke
A világ egykor legcsapadékosabb területe, Cherrapunji egyre szárazabbá válik: évente 20 százalékkal csökken a lehulló csapadék mennyisége, és már vízhiánnyal is küszködik a vidék.
Időjárás vagy klíma?
A klímaváltozás fölkapott téma lett az utóbbi években. A média hírül adja az extrém időjárási eseményeket, majd az egészet gyorsan a globális felmelegedés számlájára írja, pedig ezekkel a kijelentésekkel óvatosabban kell bánni.
A klímaváltozás gyorsabb növekedésre serkenti a fákat
Egy kutatásból kiderült, hogy a magasabb átlaghőmérsékletek miatt egyes ősi fafajok gyorsabban növekednek. A változás valószínűleg nem válik a környezet hasznára, egyszerűen csak arról van szó, hogy a fák fiatalabban halnak meg.