A vulkáni por lenne a megoldás?

A brit Royal Society az utóbbi időben nagy energiákat fordít vulkánkitörések szimulációjára, ugyanis a klímaváltozás problémájának egy lehetséges megoldását a vulkáni hamu hőmérséklet-csökkentő hatásában látják.

A kutató intézet egy nagyszabású programot kíván elindítani a világ tudósainak összefogásával, melynek keretében a Föld éghajlatát mesterséges eszközökkel kívánják befolyásolni. Az ötlet talán nem meglepő, miután a világ vezetői csak nehezen tudnak egyezségre jutni az üvegházgázok kibocsátásának mérséklésével kapcsolatban. Az elgondolás egyben alternatívát is biztosítana a kormányok számára, amennyiben a decemberi koppenhágai csúcstalálkozón nem sikerül megállapodni az emisszíó csökkentésben.

A Királyi Társaság javaslata az, hogy kéntartalmú, úgynevezett aeroszol részecskéket juttassanak a légkör felső rétegeibe. Az elgondolás alapját elsősorban a Mount Pinatubo 1991-es kitörése szolgáltatja, amikor is mintegy 20 millió tonnányi kénrészecske került az atmoszférába, és ez közel 0,5 fokkal csökkentette a globális átlaghőmérséklet, míg kimosódott a légkörből. A szulfid részecskék ugyanis visszaverik a Napból érkező rövidhullámú sugárzás egy részét, így az nem jut le a földfelszínre, és nem fordítódik a légkör felmelegítésére. A vulkáni eredetű por hűtő hatása általában, a kitörés erősségétől és a légkörbe került hamu mennyiségétől függően, 1-2 évig érezhető.

Hírek, érdekességek

A hétvége ködfoltokat is tartogat
Frontmentes pár nap áll előttünk, de ez sajnos nem jelent mindenhol zavartalan napsütést.
Erős napkitörést figyeltek meg
2014 első jelentős napkitörését regisztrálta a NASA közép-európai idő szerint kedden este, a plazmafelhő pedig csütörtökön reggel érte el a Földet.
Viharos szél repítheti a Mikulás szánját
A jelenlegi számítások szerint december 6-án reggel éri el hazánkat az a markáns hidegfront, ami mögött napokig erős, viharos szél és téli hőmérsékletek, azaz nagyon kellemetlen idő lesz.
Christian Északnyugat-Európában tombol
Évek óta nem látott vihar söpör végig Európa északnyugati részén. Főként az orkán erejű, helyenként 180-190 km/órás lökésekkel járó szél okoz komoly károkat az Északi-tenger partján fekvő országokban.