A villámokat vizsgálja a NASA

A legfrissebb bejelentés szerint a NASA egy új projektet indít, amiben a világűrből figyelik a viharokat - különös tekintettel a villámokra.

A NASA csütörtökön adott tájékoztatást új projektjéről, aminek keretében szeretnék komolyabb vizsgálat alá vetni a Földön tomboló zivatarokat, elsősorban a villámokra összpontosítva. A "Firestation" névre keresztelt kutatásban a Nemzetközi Űrállomás lesz segítségükre. 

A villámok és a zivatarfelhők természetéről még ma is nagyon keveset tudnak a tudósok, sok a tisztázatlan kérdés. A NASA reményei szerint a kutatás végére kiderülhet néhány, most még meg nem fejtett dolog az űr irányába történő kisülésekről: például az úgynevezett "blue jet"-ekről (kék színű, gigantikus méretű kisülések), vagy "red spirit"-ekről. Ezek a kisülések akár a 80 km-es magasságig is feljuthatnak, és a Földről csak nagyon nehezen, vagy szinte egyáltalán nem figyelhetőek meg. 

Az Űrállomás méri a gamma-sugárzást is, ilyen sugarak ugyanis minden egyes villámlás alkalmával tömegével lövellnek ki a zivatarfelhőből a világűr irányába. 

A várhatóan egy évig tartó kutatások még ebben a hónapban elkezdődnek, és nagyrészt a Nemzetközi Űrállomáson elhelyezett szenzorokat használják a megfigyelésekhez.

www.wired.com (forrás: telegraph.co.uk)

Hírek, érdekességek

Indiai expedíció indul a Déli-sarkra
Az indiai Nemzeti Antarktisz és Óceán Kutató Központ jövő héten indítja útnak az ázsiai ország első déli-sarki expedícióját.
A vulkáni por lenne a megoldás?
A brit Royal Society az utóbbi időben nagy energiákat fordít vulkánkitörések szimulációjára, ugyanis a klímaváltozás problémájának egy lehetséges megoldását a vulkáni hamu hőmérséklet-csökkentő hatásában látják.
A savas óceánok veszélyeztetik a fiatal korallokat
A globális felmelegedés következtében az óceánokban egyre több szén-dioxid tárolódik el, ami ezért egyre savasabbá válik. Ez a változás veszélyezteti a fiatal korallzátonyokat Florida közelében és az egész Karib-tengeren.
Drasztikus melegedés az Északi-sarkon
A globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázkibocsátás következtében az Északi-sarkvidék hőmérséklete az elmúlt évtizedben 2000 éves rekordot döntött. Ez teljesen ellentétes a természetes hűtési folyamatokkal, amelyek már több mint 4 ezer éve tartanak.