A villámokat vizsgálja a NASA

A legfrissebb bejelentés szerint a NASA egy új projektet indít, amiben a világűrből figyelik a viharokat - különös tekintettel a villámokra.

A NASA csütörtökön adott tájékoztatást új projektjéről, aminek keretében szeretnék komolyabb vizsgálat alá vetni a Földön tomboló zivatarokat, elsősorban a villámokra összpontosítva. A "Firestation" névre keresztelt kutatásban a Nemzetközi Űrállomás lesz segítségükre. 

A villámok és a zivatarfelhők természetéről még ma is nagyon keveset tudnak a tudósok, sok a tisztázatlan kérdés. A NASA reményei szerint a kutatás végére kiderülhet néhány, most még meg nem fejtett dolog az űr irányába történő kisülésekről: például az úgynevezett "blue jet"-ekről (kék színű, gigantikus méretű kisülések), vagy "red spirit"-ekről. Ezek a kisülések akár a 80 km-es magasságig is feljuthatnak, és a Földről csak nagyon nehezen, vagy szinte egyáltalán nem figyelhetőek meg. 

Az Űrállomás méri a gamma-sugárzást is, ilyen sugarak ugyanis minden egyes villámlás alkalmával tömegével lövellnek ki a zivatarfelhőből a világűr irányába. 

A várhatóan egy évig tartó kutatások még ebben a hónapban elkezdődnek, és nagyrészt a Nemzetközi Űrállomáson elhelyezett szenzorokat használják a megfigyelésekhez.

www.wired.com (forrás: telegraph.co.uk)

Hírek, érdekességek

Porvihar és porördög Arizonában
Phoenix térségét nemrégiben a szezon sokadik homokvihara lepte el, és porördögöket is videóra vettek.
A savas óceánok veszélyeztetik a fiatal korallokat
A globális felmelegedés következtében az óceánokban egyre több szén-dioxid tárolódik el, ami ezért egyre savasabbá válik. Ez a változás veszélyezteti a fiatal korallzátonyokat Florida közelében és az egész Karib-tengeren.
Az óceáni sótartalomról készített térképet a NASA
Nyilvánosságra hozta a NASA az Aquarius műhold által az óceáni sótartalomról készített térképet. A tengeri sótartalom pontosabb ismeretében a tudósok a klímaváltozás fontos kérdéseinek tisztázását remélik.
Hidegebb telek várnak ránk a klímaváltozás miatt
Egy napokban megjelent tanulmány szerint, a globális klímaváltozás Földünk északi féltekén hozzájárulhat a hidegebb telek előfordulásához. Miként fordulhat ez elő?