Veszélyes vizeken – Balaton

Heves viharokból hazánk legnagyobb taván sincs hiány. A frontális szelek mellett a helyi szelek is érvényesülnek. Aki vitorlázni szeretne, annak a Balaton is tartogat meglepetéseket.

A magyar vitorlázók körében népszerű a Balaton. Sokan versenyeken is összemérik tudásukat. Az egyik, talán legismertebb túraverseny a Kékszalag. Itt széliránytól függetlenül kell adott utat bejárniuk a hajósoknak.

Egy másik, hazánkban is kedvelt műfaj a pályaverseny. Ilyenkor a pályát a széliránytól függően alakítják ki, és a rajt mindig széllel szemben történik. A szervezők figyelik az időjárást, és adott esetben el is halaszthatják a versenyt, ha nem megfelelőek a körülmények. Ezt a módszert alkalmazzák az olimpiai vitorlásversenyeken is.

A szelek ismerete nem csak a versenyzőknek fontos

Nyáron az Alpok felől érkező hidegfrontok jól felismerhetőek lehetnek. Az északnyugat felől elsötétedő horizont, a front előtt előre nyomuló meleg, párás, délies áramlás, majd szélfordulás jelzi érkezésüket. Ezek a frontok okozzák a hazánkban előforduló viharok nagy hányadát, és általában könnyen előrejelezhetők. Ilyenkor hallhatjuk az időjárás-jelentésben, és érezhetjük is, hogy a délies szél fokozatosan északnyugatira fordul és megerősödik.

A parti és esetünkben a tavi szél, mint az Adrián, a Balatonon is érvényesül. Tehát, amikor nincsenek frontális szelek, a vízfelszín és a szárazföld közötti hőmérsékletkülönbségek dominálnak.

Időnként a part közelében gyenge szélnek tűnő légmozgások a parttól távolodva erősödnek, így a matracokon, vízi bicikliken tartózkodók könnyen bajba kerülhetnek, messze sodródhatnak a parttól.

A helyi szelek mellett a levegő nedvességtartalmának függvényében gomolyfelhő-képződés indul meg. Az áramlás a felhő felé irányul, ezért amikor gomolyfelhőket látunk a partszakasz fölött, biztosra vehetjük, hogy a víz felől szél fúj. A szél sebessége általában mérsékelt, 2-6 m/s (10-20 km/h, azaz 5-10 csomó). Ha a felhő a víz fölé sodródik, akkor a tó fölött is kialakulnak helyi, a felhő irányába mutató légáramlások. A hajósok ekkor helyenként élénk széllökéseket, máshol szélcsendet tapasztalhatnak.

Erősödő feláramlás, növekvő gomolyok esetén a helyi szél is élénkül. A gomolyok esetenként zivatarfelhővé fejlődhetnek. Mielőtt beindul a csapadékhullás, leáll a feláramlás, és a talajszinten szélcsendet érezhetünk. Innen eredhet a "vihar előtti csend" kifejezés. A csapadék hatására a levegő lehűl, és erőteljes leáramlás indul be. A zivatarfelhő környezetében a szél erőssége meghaladhatja a 16 m/s (kb. 60 km/h, 30 csomó) sebességet, tehát a Beaufort-skála 8-as fokozatát. A szélsebesség a zivatarfelhőtől távolodva gyorsan csökken.

Egy zivatarfelhő közelében érdemes megfigyelni, hogyan változik a szélirány, mert ezáltal megbecsülhető a felhő pályája és haladási sebessége. Ha a szélirány változik, a zivatarfelhő elhalad mellettünk, azonban ha a szélirány állandó, és nem mérséklődik, a felhő felénk tart.

Az északi part felől érkező zivatarok különösen veszélyesek, mert a Bakony hegyei eltakarják őket. A hegy mögül előbukkanó zivatar már vészesen közel lehet a vitorlázóhoz, ezért nagyon fontos figyelni a viharjelzést, hogy időben tudomást szerezzünk a vihar érkezéséről.

Veszedelmes viharok - a squall-line

Hazánkban a legveszélyesebb viharokat az instabilitási vonalak okozzák, melyekre az angol szakirodalom a squall-line kifejezést használja. Ezek vonalba rendeződött zivatarfelhők, hidegfrontok előtt jönnek létre, és a Balatonra többnyire Szlovénia felől érkeznek. A vonal általában gyorsabban mozog, mint a hidegfront, és azzal nem teljesen párhuzamos. Túlnyomóan fejlődő állapotban lévő ciklonok meleg szektorában alakul ki, ahol a zivatarképződésnek kedvező feltételek tartósan fennmaradnak. Nehezen előrejelezhető.

Az instabilitási vonal élettartama elérheti a 24 órát, míg több száz km-t is megtehet. Fejlett szakaszában akár 40-50 zivatarfelhőt is tartalmazhat. A jelenséget orkán erejű szél, felhőszakadás, jégeső kísérheti. A vonalban éles nyomási és hőmérsékleti kontraszt figyelhető meg. A legerősebb széllökések akár a 35-40 m/s (kb. 120 km/h, 60 csomó) sebességet is elérhetik, tehát a Beaufort-skála 12-es fokozatát.

A vihar érkezésének látható jele a felszínhez viszonylag közel, rendkívül gyorsan haladó jellegzetes henger alakú, sötét felhősáv. Ha éppen hajózunk, és a látóhatár fölött felismertük a felhősávot, akkor általában már késő, ezért nagyon fontos, hogy figyeljük a viharjelzést.

Viharjelzés a Balatonon

A balatoni viharjelzésről kiadott sajtóközleményből kiderül, hogy a 2009-es szezonban, áprilistól októberig a balatoni 10 automata műszer 25 m/s (90 km/h, kb. 50 csomó, Beaufort 10) sebességet meghaladó szélerősséget 9 napon mért. Ez az érték soknak számít. Az április általában a legszelesebb hónapok közé tartozik, de idén nem regisztráltak erős viharokat. Az erősebb szeleket a szezon többi hónapján mérhették.

A két legnagyobb vihar május 22-én és augusztus 3-án volt. A szélsebesség maximuma első esetben 113 km/h volt Balatonőszödnél, másodszor 121 km/h Fonyódon. A legszelesebb, leginkább zivataros hónap idén a május és a június volt.

A viharjelzést a Balaton körül 27 parti és néhány mobil fényjelző lámpa végzi. Az elsőfokú jelzés percenként 45 villanásból, a másodfokú percenként 90 villanásból áll. Másodfokú viharjelzést olyankor adnak ki, amikor 60 km/h vagy azt meghaladó szélsebesség várható. Ilyenkor nagy, tarajos hullámok jelennek meg. Csónakok nem mehetnek ki a vízre, illetve vitorlások is csak a megfelelő intézkedések mellett. 80 km/h-t meghaladó széllökések esetén már csak speciális mentőhajók hagyhatják el a kikötőt. A kiadott másodfokú viharjelzések ideje, a 2009-es időszak átlagosan 13,6 %-át tették ki.

Mégsem jön vihar

A légkör egy bonyolult rendszer, amely időnként váratlan eseményeket produkál. Előfordulhat, hogy a viharjelzés kiadását követően a vihar mégis elkerüli a Balatont, vagy hatása csak a vártnál kisebb területre korlátozódik. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a jelzéseket, hiszen életet menthetnek.

Hírek, érdekességek

Az évgyűrűk tükrözik a civilizációk fénykorát és hanyatlását
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
CO2-csapdaként működhetnek a mélytengeri árkok
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Az olvadó permafroszt gyorsítja a klímaváltozást
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Hűvös júniusi napok
Jóval hidegebb volt az elmúlt napokban, mint egy átlagos nyári napon, ugyanis néhány napon keresztül egy hidegfront felhőzete befolyásolta hazánk időjárását.