Vasárnap kell visszaállítani az órákat

Október utolsó hétvégéjén ér véget a nyári és kezdődik a téli időszámítás – a szombatról vasárnapra virradó éjszaka 3-ról 2 órára kell visszatekernünk az óráinkat. Átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.

A téli-nyári időszámítás bevezetésének célja az energiatakarékosság volt, ezzel akarták elérni, hogy kevesebbet kelljen közvilágításra költeni. A nyári időszámítást rendszeresen először az Egyesült Államokban vezették be 1918-ban, bár előtte már mások is használták az I. Világháború alatt – igaz, ők a két háború között visszaálltak a normál időszámításra. Magyarországon rendszeresen 1980 óta állítjuk át évente kétszer az óráinkat az Európában elterjedt egységes szabályok szerint.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) 1949 óta gyűjti a fogyasztási adatokat. A 2012-es adatok szerint az óraátállítással egy 30-40 ezres város éves áramfogyasztását takaríthatjuk meg Magyarországon. Ugyanakkor az óraátállítás ellenzői szerint az emberek életvitele olyannyira megváltozott az elmúlt évek során, hogy már nem éri meg az átállítással bajlódni, mert nem takaríthatunk meg vele jelentős energiát.

Egy azonban biztos: az óraátállítás átmenetileg jelentősen kihat a bioritmusunkra. El kell telnie néhány napnak, amíg a szervezetünk alkamazkodik az idő-eltolódáshoz – ilyen szempontból hasonlít a nagyobb távolságú repülések során tapasztalt ún. „jet-lag”-hez. Addig azonban fáradékonyabbak lehetünk, alvászavarokat is tapasztalhatunk – ezek a hatások főként a kisgyermekeknél és az idősebbeknél jelentkezhetnek, hiszen az ő belső órájuk lassabban reagál a hirtelen változásokra.

Hírek, érdekességek

„Még nyílnak a völgyben a kerti virágok…”
Ha Petőfi Sándor a fenti sorral kezdődő Szeptember végén című versét az idei évben írta volna meg, akkor a szeptember helyett írhatott volna akár októbert is – idén ősszel már nem először nyíltak ki a tavaszi virágok.
Tájfun sújtotta Japánt is
Az idei, a Csendes-óceán nyugati medencéjében igen aktív tájfunszezonban nem a Wipha nevű trópusi ciklon volt az első – és feltehetőleg nem is az utolsó –, amely heves szélviharokkal és özönvízszerű esőzéssel sújtotta Japánt.
Christian Északnyugat-Európában tombol
Évek óta nem látott vihar söpör végig Európa északnyugati részén. Főként az orkán erejű, helyenként 180-190 km/órás lökésekkel járó szél okoz komoly károkat az Északi-tenger partján fekvő országokban.
Történelmi vihar a Fülöp-szigeteken
A Fülöp-szigetek történetének legsúlyosabb vihara lett a Haiyan nevű szupertájfun. A több, mint 300 km/órás széllökésekkel érkező trópusi ciklon miatt becslések szerint eddig több mint ezren haltak meg.