Vasárnap kell visszaállítani az órákat

Október utolsó hétvégéjén ér véget a nyári és kezdődik a téli időszámítás – a szombatról vasárnapra virradó éjszaka 3-ról 2 órára kell visszatekernünk az óráinkat. Átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.

A téli-nyári időszámítás bevezetésének célja az energiatakarékosság volt, ezzel akarták elérni, hogy kevesebbet kelljen közvilágításra költeni. A nyári időszámítást rendszeresen először az Egyesült Államokban vezették be 1918-ban, bár előtte már mások is használták az I. Világháború alatt – igaz, ők a két háború között visszaálltak a normál időszámításra. Magyarországon rendszeresen 1980 óta állítjuk át évente kétszer az óráinkat az Európában elterjedt egységes szabályok szerint.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) 1949 óta gyűjti a fogyasztási adatokat. A 2012-es adatok szerint az óraátállítással egy 30-40 ezres város éves áramfogyasztását takaríthatjuk meg Magyarországon. Ugyanakkor az óraátállítás ellenzői szerint az emberek életvitele olyannyira megváltozott az elmúlt évek során, hogy már nem éri meg az átállítással bajlódni, mert nem takaríthatunk meg vele jelentős energiát.

Egy azonban biztos: az óraátállítás átmenetileg jelentősen kihat a bioritmusunkra. El kell telnie néhány napnak, amíg a szervezetünk alkamazkodik az idő-eltolódáshoz – ilyen szempontból hasonlít a nagyobb távolságú repülések során tapasztalt ún. „jet-lag”-hez. Addig azonban fáradékonyabbak lehetünk, alvászavarokat is tapasztalhatunk – ezek a hatások főként a kisgyermekeknél és az idősebbeknél jelentkezhetnek, hiszen az ő belső órájuk lassabban reagál a hirtelen változásokra.

Hírek, érdekességek

A hét közepéig emelkedik a légszennyezettség
Hétfő reggel a fővárosban, és néhány nagyvárosban meghaladta az egészségügyi határértéket a levegőben lévő szennyező anyagok koncentrációja. A levegőminőség várhatóan a hét második felétől fog javulni.
Egy tanulmány szerint kisebb lett volna az áradások miatti katasztrófa tavaly Pakisztánban, ha lett volna együttműködés az ország és az Európai Középtávú Előrejelző Központ között.
Szmogfelhő növekszik Madrid fölött
A spanyol fővárosban visszatérő jelenségnek számít a füstköd kialakulása, a legalább egy hete tartó száraz időben azonban fokozottan jelentkezik a probléma. Szinte óráról órára növekszik a szmogfelhő.
Mínusz 40 fok alatt Észak-Európa
Rendkívül hideg, sarkvidéki eredetű légtömeg árasztotta el a kontinens északi-északkeleti vidékeit. Hétfő hajnalban helyenként -40 fok alá hűlt a levegő.