Vajon hoznak-e idén fagyot a fagyosszentek?

Idén többé-kevésbé beigazolódik a fagyosszentekhez köthető népi regula: május közepén az ország nagy részén több fokkal az átlagos alá esik vissza a hőmérséklet.

A fagyosszentek a magyar néphagyomány szerint Pongrác, Szervác, Bonifác
(május 12., 13., 14.) és Orbán (május 25.) napjai. Ilyenkor az évszázados
megfigyelések szerint lehűlés, akár talajmenti fagy is várható. A
meteorológia tudománya sokat fejlődött az elmúlt 100 évben, egyre inkább
kiszorította a népi időjárás-jóslatokat a természettudományos
modellezésen alapuló prognózis. Néhány regula, köztük a fagyosszentek
azonban még a mai napig is megbízhatóan jelzik előre az
időjárás-változást.

Az előttünk álló napokban elmondhatjuk, hogy többé-kevésbé beigazolódik a nép jóslás: a május 12-re, keddre virradó éjszaka, a derült, szélcsendes időben nagyon lecsökken a hőmérséklet, az Északi-középhegységben és északkeleten akár többfelé is lehet talajmenti fagy, de a fagyzugos, szélvédett völgyekben nem kizárt, hogy 2 méteren is fagypont alá csökken a hőmérséklet!

Május 14-étől, csütörtöktől pedig az ország nagy részén visszaesik a nappali felmelegedés is, 15-én, pénteken például északnyugaton várhatóan 15 fok sem lesz – ez 8-10 fokkal elmarad az ilyenkor megszokottól! Délen nem esik vissza ennyire a hőmérséklet. A hőérzetünket csütörtökön és pénteken az országszerte sokfelé várható, ismétlődő eső, zápor, zivatar is csökkenti majd.

A GFS modell Budapestre vonatkozó, ún. ensemble (együttes) modellfuttatásának eredményein is
jól látszik, hogy a hétvégére az ilyenkor szokásos (piros vonal) alá csökken  a 850 hPa-os nyomási szint (kb. 1500 m magasságban lévő
levegőréteg) hőmérséklete (felső görbék/
kék kör), amely szoroz összefüggést mutat a felszíni hőmérséklet tendenciájával. A hét második felében pedig többször csapadék is várható a
főváros térségében (alsó görbék). (Forrás: wetterzentrale.de)

Hírek, érdekességek

A mediterrán ciklonok nemcsak a Kárpát-medencébe hoztak kiadós csapadékot, de Európa déli felét is heves esőkkel áztatták. Athén és Catania városaiban hömpölygött az ár. Közben az Etna is kitört.
Miért van még mindig tél?
Klímakutatók állítják, hogy megtalálták a választ a fenti kérdésre. Szerintük a kulcs a sarki jégtakaró kiterjedésében rejlik.
Ismét ugrásszerűen nőtt a belvízi elöntés
Már bő 60 ezer hektárt érint országosan a belvíz. Noha még nincs vége a márciusnak, már több helyen lehullott két-háromhavi csapadék, és a csapadékos időszak folytatódik.
Záporok, zivatarok tarkították az időt
Hétfőn ismét jóval átlag fölé emelkedett a hőmérséklet, és a beinduló konvekció kedvezett a záporok, zivatarok kialakulásának is. A tavaszi időt már csak csütörtökig élvezhetjük.