Vízhiánytól szenved India legcsapadékosabb vidéke

A világ egykor legcsapadékosabb területe, Cherrapunji egyre szárazabbá válik: évente 20 százalékkal csökken a lehulló csapadék mennyisége, és már vízhiánnyal is küszködik a vidék.

Cherrapunji a Khasi-hegység nyugati oldalán fekszik, az indiai Meghalaya állam északkeleti részén. A lakosok szerint a vidék egyre melegebbé és szárazabbá válik - és mindezt a globális felmelegedés hatásának tulajdonítják. Az időjárás-változást ugyanis nem okozhatja az erdőirtás vagy az ipari létesítmények, hiszen a kevés erdőt, ami a területet borítja, szentként tisztelik, és mindössze egy cementgyár található a közelben.

A helyi meteorológiai szolgálat munkatársai szerint az átlagos éves csapadékösszeg közel 20 százalékkal esett vissza az elmúlt öt év során - a csökkenő tendencia azonban már egy évtizede kimutatható. Elmondásuk szerint 2005 óta évente csupán 8-9 ezer milliméter eső hullik a térségben, szemben a korábban jellemző átlagos 11 ezer milliméterrel.

A hatások már jelenleg is érezhetőek, a legnagyobb problémát a víz hiánya okozza. A hosszabb nyarak és rövidebb telek magasabb hőmérsékletekkel és alacsonyabb nedvességtartalommal járnak együtt.

Mindeközben a népesség is egyre növekszik, ami tovább fokozza a problémát. Míg 1961-ben 7 ezren lakták a települést, ma már tizenötször annyian élnek itt. Így egyre kevesebb vízkészlet jut egyre nagyobb népességre.

1861-ben Cherrapunji még abszolút rekordot állított fel közel 23 ezer milliméteres éves csapadékösszegével. A jövőben ekkora mennyiségű csapadékra már nincs kilátás, habár a területet a monszun idején még mindig kiadós esőzések érik. Korábban azonban a téli hónapok alatt is sok csapadék hullott, ami ma már nem jellemző.

A közelben fekvő Mawsyram, a világ másik legcsapadékosabb vidéke évi közel 12 ezer milliméteres összeggel, szintén egyre csapadékszegényebbé válik. A nyári hónapokban mindkét területen 2-3 Celsius fokkal, míg télen valamivel kevesebbel emelkedtek a maximum hőmérsékletek. Emellett, a nyár egyre hosszabbá válik, és egészen novemberig kitart.

A klíma megváltozása az idegenforgalomra is kihat, egyre kevesebb turista keresi fel a vidéket, hiszen a terület érdekességét a felhők és a kiadós esőzések adták.

Hírek, érdekességek

Zord idő van Északkelet-Európában
Európa északkeleti részén délután sokfelé csak -10 fokot mutattak a hőmérők, hajnalban pedig -30 fok közeli értékek is előfordultak. A napokban már ide is megérkeznek az enyhe légtömegek.
Pénteken a délutáni órákra több mint egy méteresre hízott a hóréteg a Kékestetőn. Ez még télen is szokatlan, március végén pedig kuriózumnak számít.
Nyolcvanéves hidegrekord dőlt meg
Folytatódott a rendkívüli időjárás,a hóviharok után nyolcvanéves hidegrekord dőlt meg szombat reggel. Vasárnap hajnalban újabb rekordok születhetnek.
Európa széleire szorulnak a ciklonok
Egy nyugatról kelet felé helyeződő anticiklon osztja ketté Európát, átmenetileg a kontinens délnyugati és északkeleti részei fölé szorítva a ciklonokat.