Tuvalu példát mutatna a világnak

A kis csendes-óceáni szigetállam célul tűzte ki, hogy 2020-ra 100 %-ban megújuló energiaforrásokat fog használni.

Az Ausztrália és Hawaii közt félúton elhelyezkedő Tuvalu reméli, hogy ezzel példát mutathat a fejlett ipari országoknak, hogy az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésével hozzájáruljanak a tengerszint emelkedés visszafogásához. Tuvalu a világ harmadik legkisebb népességű, és negyedik legkisebb területű állama. 26 négyzetkilométeres területe 4 kis sziget és 5 korallzátony közt oszlik meg, legmagasabb pontja mindössze 4,5 méterrel van a tengerszint felett, így különösen fontos számára a globális klímaváltozás okozta tengerszint emelkedés.

A tervek szerint 2020-ig 20 millió dollárt igényel, hogy a 12 ezres népesség számára 100 %-ban nap- vagy szélenergiából állítsák elő az elektromos áramot és véget vessenek a gázolajtól való függőségüknek. A szigeteken jelenleg kizárólag generátorokat használnak áramfejlesztésre, így az állam naponta 5000 liter dízelolaj behozatalára szorul.

Szeretnénk példát mutatni minden államnak - mondja Kausea Natano ipari miniszter. Natano bízik abban, hogy ha a tervek sikerrel járnak, akkor az eredményeknek köszönhetően Tuvalura többen felfigyelnek majd. 2008 végén a fővárosban, Funafatiban található futball stadion tetejére 410 ezer dollárért telepített napenergia-telep a város energiaszükségletének 5 %-át biztosítja. Natano elmondta, bíznak benne, hogy adományok, vagy különféle pályázatokon elnyert támogatások formájában, segítséget fognak kapni nagyszabású tervükhöz.

Jelenleg Tuvalu egy főre eső széndioxid kibocsátása 0,4 tonna évente, míg az Egyesült államokban ugyanez a mutató 20 tonna.

Hírek, érdekességek

A klímaváltozás a katicabogarak színét is befolyásolja?
Brit tudósok hollandiai megfigyelésekre alapozva azt állítják, hogy a katicabogarak bizonyos fajai háttérbe szorulhatnak más egyedekkel szemben.
Klímaváltozás – Mely országok a leginkább érintettek?
Egy tanulmány látott napvilágot a napokban, mely rámutat, hogy mely államokat fenyegeti leginkább a globális felmelegedés hatása.
Floridáig utazott a szaharai homok
A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.
Emberi hatások okozzák az egyre gyakoribb mediterrán aszályokat
Egy frissen megjelent tanulmány szerint az ember tehető felelőssé az egyre súlyosabb dél-európai szárazságokért.