Trópusi vihar a Szaturnusz egyik holdján

Miközben a csillagászok a Szaturnusz bolygó Titán nevű holdjának egyenlítői területeit tanulmányozták tavaly nyáron, meglepődve tapasztalták, hogy egy trópusi vihar került a távcsövük látószögébe. A felfedezést a napokban jelentették be.

A Titánon uralkodó éghajlat sokban hasonlít a földihez. A legfőbb különbség abban áll, hogy míg a Földön vízkörforgás, addig a Titánon metánkörforgás zajlik. A Titánon is kialakulnak felhők, tavak, illetve csapadék, csak ezeket mind metán alkotja. A hold rideg éghajlata miatt a víz csak jég formájában található meg.

A metánfelhők nem számítanak szokatlan jelenségnek a Titánon, habár a hold egyenlítői vidékén sosem figyelték meg őket. 2008 áprilisában azonban a csillagászok a Gemini űrtávcső és a NASA Hawaii-ra telepített infravörös teleszkópja segítségével egy körülbelül 3 millió négyzetkilométeres területet lefedő vihart pillantottak meg a hold egyenlítőjén.

Az arizonai Lowell Megfigyelőközpont egyik csillagásza, Henry Roe elmondása szerint a kutatók eddig úgy gondolták, hogy az egyenlítői vidék igen száraz, és ezért ott nem jelenhet meg felhőzet.

Egyelőre még nem sikerült fényt deríteni a jelenség okára, azonban a tudósok úgy vélik, hogy a vihar geológiai aktivitás, például gejzírkitörés vagy hegységképződés eredményeképp jött létre. Ugyanakkor nem kizárható, hogy légköri hatások váltották ki. Mindenestre a kialakulás után a vihar felhőzete hullámok formájában szétterjedt a Titán légkörében.

Hírek, érdekességek

Sarkvidéki hideg tör rá Chicagora
A hét hátralévő részében egy nagyon erős hidegfront mögött sarkvidéki levegő árasztja el az Egyesült Államok egész északkeleti részét.
Sajtóközlemény
Uniós támogatásból a légkörkörnyezeti folyamatok humánmeteorológiai hatásainak kutatását sikerült megvalósítani.
A villámokat vizsgálja a NASA
A legfrissebb bejelentés szerint a NASA egy új projektet indít, amiben a világűrből figyelik a viharokat - különös tekintettel a villámokra.
Fagyos hajnal és tavaszias délután északkeleten
Hétfőn és kedden az Északi-középhegységben volt hazánkban a legmelegebb, miközben hajnalban az ország leghidegebb tájai közé tartozott a Mátra és a Bükk térsége. Hogyan lehetséges ez? Kiderül alábbi cikkünkből.