Türkizben pompázó vizek

A partok mentén időnként türkizre változik a tengerek színe. A jelenség különösen tavasszal látványos, hátterében mikroszkopikus lények állnak.

A tengeri tápláléklánc alapját képező, egysejtű fitoplanktonok a világóceán minden részében megtalálhatók, még a jeges sarki területeken is. Ezek az algák a part menti területeken időnként tömegesen elszaporodnak a folyók által odaszállított nagy mennyiségű, elsősorban a műtrágyázásból származó nitrogéntartalmú tápanyagok hatására. Az egy-két hétig virágzó algatömeg pedig csodás türkiz színűre festi a tengerek felszínét. A jelenség különösen a tavaszi évszakban látványos.

Virágzó algák Új-Zéland partjainál 2010 októberében.

Algavirgázás a Fekete-tengeren 2006 májusában.

Algavirágzás a Biscayai-öbölben 2004 májusában.

Noha elsődleges táplálékforrások és lenyűgöző látvány nyújthatnak, a fitoplanktonok halálosak is lehetnek. Bizonyos fajok, így a vörös alga virágzása során biotoxikus anyagokat állít elő, ami megmérgezi a tengerparti levegőt, elpusztítja a tengeri élőlényeket, de még az emberre is veszélyt jelentenek. A víz rozsdabarna elszíneződése miatt vörös dagályként emlegetett jelenség elsősorban Florida partjainál okoz visszatérő problémát. A világűrből nézve azonban ez is türkiz színű elváltozásként jelenik meg.

Más fajok az oxigénszegény tengeri holt övezetek kialakulásáért felelnek. A planktonok elvirágzás után ugyanis a tenger fenekére süllyednek, a baktériumok pedig oxigén felhasználásával bontják le őket. Minél több planktont kell „eltakarítani", annál kevesebb oldott oxigén marad a vízben, és egy kritikus szint alatt a tengeri élővilág megfullad: holt övezetek jönnek létre.

Hírek, érdekességek

Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Rendkívül csapadékos volt a július
Az idei július az átlagosnál jóval csapadékosabb volt. Az ICI Interaktív Meteorológia mérései szerint országos területi átlagban közel kétszer, helyenként pedig több mint háromszor annyi eső esett, mint amennyi ilyenkor szokott.
Még napokig szélvihar tépázza  az idegeinket
Viharos széllel köszöntött be az idei április, és a következő napokban is országszerte erős, többször viharos lesz a légmozgás. Ez a szervezetet is rendkívül igénybe veszi, cikkünkben nem csak a lehetséges panaszokról, de azok megelőzéséről, enyhítéséről is olvashat!