Türkizben pompázó vizek

A partok mentén időnként türkizre változik a tengerek színe. A jelenség különösen tavasszal látványos, hátterében mikroszkopikus lények állnak.

A tengeri tápláléklánc alapját képező, egysejtű fitoplanktonok a világóceán minden részében megtalálhatók, még a jeges sarki területeken is. Ezek az algák a part menti területeken időnként tömegesen elszaporodnak a folyók által odaszállított nagy mennyiségű, elsősorban a műtrágyázásból származó nitrogéntartalmú tápanyagok hatására. Az egy-két hétig virágzó algatömeg pedig csodás türkiz színűre festi a tengerek felszínét. A jelenség különösen a tavaszi évszakban látványos.

Virágzó algák Új-Zéland partjainál 2010 októberében.

Algavirgázás a Fekete-tengeren 2006 májusában.

Algavirágzás a Biscayai-öbölben 2004 májusában.

Noha elsődleges táplálékforrások és lenyűgöző látvány nyújthatnak, a fitoplanktonok halálosak is lehetnek. Bizonyos fajok, így a vörös alga virágzása során biotoxikus anyagokat állít elő, ami megmérgezi a tengerparti levegőt, elpusztítja a tengeri élőlényeket, de még az emberre is veszélyt jelentenek. A víz rozsdabarna elszíneződése miatt vörös dagályként emlegetett jelenség elsősorban Florida partjainál okoz visszatérő problémát. A világűrből nézve azonban ez is türkiz színű elváltozásként jelenik meg.

Más fajok az oxigénszegény tengeri holt övezetek kialakulásáért felelnek. A planktonok elvirágzás után ugyanis a tenger fenekére süllyednek, a baktériumok pedig oxigén felhasználásával bontják le őket. Minél több planktont kell „eltakarítani", annál kevesebb oldott oxigén marad a vízben, és egy kritikus szint alatt a tengeri élővilág megfullad: holt övezetek jönnek létre.

Hírek, érdekességek

Szombaton itt a Föld Órája
Március utolsó szombatján lesz a Föld Órája, amikor a megmozduláshoz csatlakozók 20.30-tól egy órára lekapcsolják a világítást. Az eseményhez kapcsolódóan több városban is klímavédelmi rendezvényeket tartanak.
Kulcsszerepet játszanak a mangrovék a szénforgalomban
A mangrove erdők bolygónk egyik legfontosabb szén-nyelői, az utóbbi 5 évtized alatt azonban közel felére csökkent az állományuk.
Megsínylik a klímaváltozást a sarkvidéki madarak is
Kanadai kutatók vizsgálták a globális felmelegedés sarkvidéki madarakra gyakorolt hatásait.
A pocoknyúl is jelzi a klímaváltozást
Egy tanulmány szerint, amely a Global Change Biology című folyóiratban jelent meg, az amerikai pocoknyúl az elmúlt évtized során rohamosan veszített egyedszámából, miközben egyre kisebb területre szorul vissza.