Tömegesen jönnek a harlekinkaticák

Csak pár éve jelentek meg hazánkban, évről évre azonban tömegesen lepik el a városokat a harlekinkaticák. Az ajtó- és ablakrésekben, a ház zugaiban keresnek telelőhelyet. Most is.

A meleg őszi időben talán felfigyelhettünk arra, hogy
hirtelen megszaporodtak a katicabogarak. E cikk szerzője a mai napon például
zuglói otthonába belépve, meglepődve találta szembe magát katicabogarak
tucatjaival, amint azok az ablaküvegeken, illetve a szúnyoghálókon, az ablakok
réseiben gyűltek össze.

Ezek a katicák azonban többségében nem az itthon jól ismert
hétpettyes - vagy a hazánkban szintén őshonos kétpettyes, illetve
tizennégypettyes - fajtához tartoznak. Van köztük fekete alapon piros pöttyös, sárga,
vagy épp pöttyök nélküli is. Mindannyian az ún. harlekinkaticák fajához
tartoznak, amely eredetileg Ázsiából származik, Európába viszont Észak-Amerikából
hozták be a kártevők elleni biológiai védekezés céljából. Magyarországon alig
pár éve ütötték fel fejüket, ám agresszívan terjednek, egyre inkább háttérbe
szorítva az őshonos katicafajokat. Nemcsak a táplálékért folyik harc köztük, de
a harlekinek vetélytársaik petéit, lárváit is felfalják, amiben viszonylag nagy
testméretük és gyorsabb szaporodó-képességük is segíti őket.

Az őshonos fajok visszaszorítása mellett egyéb károkat is
okozhatnak. A hétpettyes példányokhoz hasonlóan ezek is levél- és pajzstetveket
fogyasztanak, ám annak hiányában a gyümölcsöket is szívesen fogadják
étlapjukon. Különösképp kedvelik a szőlőt, ami sok kárt okozhat a borkészítés
során, mert ha nem sikerül a bogarakat teljesen eltávolítani a szőlőszemekről, keserű
vegyületek ronthatják a must, illetve a bor minőségét.

Hírek, érdekességek

A klímaváltozás a katicabogarak színét is befolyásolja?
Brit tudósok hollandiai megfigyelésekre alapozva azt állítják, hogy a katicabogarak bizonyos fajai háttérbe szorulhatnak más egyedekkel szemben.
Klímaváltozás – Mely országok a leginkább érintettek?
Egy tanulmány látott napvilágot a napokban, mely rámutat, hogy mely államokat fenyegeti leginkább a globális felmelegedés hatása.
Floridáig utazott a szaharai homok
A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.
Emberi hatások okozzák az egyre gyakoribb mediterrán aszályokat
Egy frissen megjelent tanulmány szerint az ember tehető felelőssé az egyre súlyosabb dél-európai szárazságokért.