Szombaton lesz a Föld-Hold rendszer napközelben

Mint minden évben, így idén is január 4-én, azaz most szombaton lesz a Föld-Hold rendszer a legközelebb a Naphoz.

Minden évben január 4-ére
esik a Föld-Hold rendszer napközelpontja, vagy más szóval perihéliuma (a „peri” görögül közelit, a „Helios” pedig a görög napistent
jelenti). Ez az a pont, ahol egy heliocentrikus (azaz Nap-középpontú) pályán
keringő égitest a Nap körüli keringése során a legközelebb kerül a Naphoz.
Ellentéte, azaz egy adott égitest pályájának a Naptól legtávolabbi pontja a
naptávolpont, vagy aphélium, amely a Föld-Hold rendszer esetén mindig július
5-re esik.

Nem véletlen, hogy a
fentiekben a Föld-Hold rendszernek, nem pedig a Földnek a napközel- és
naptávolpontjáról beszélünk. Különbséget kell tennünk ugyanis a Föld-Hold
rendszer közös tömegközéppontja illetve a Föld középpontja Naphoz legközelebbi
pozíciója között. Ez utóbbi a Föld-Hold kepleri pályája január 4-i
perihéliumától (hasonlóan a július 5-i aphéliumához) ±2 nappal térhet el,
egyrészt a Hold pillanatnyi helyzete, másrészt a szökőévi nap eltolódása miatt.

A Föld
napközelpontja (perihéliuma) 147,1 millió km-re, naptávolpontja (aphéliuma) pedig
152,1 millió km-re található a Naptól.

Az aphéliumtávolság és a
perihéliumtávolság (a két pont Naptól vett távolsága) különbsége annál nagyobb,
minél nagyobb a pálya excentricitása, azaz minél „lapultabb” a Föld ellipszis
alakú pályája. Ennek megfelelően az üstökösökre általában jellemző a nagy
különbség, mivel azok pályája igencsak „elnyújtott”. Kepler második törvényénye
alapján a perihéliumban a legnagyobb, míg értelemszerűen az aphéliumban a
legkisebb az égitest pályasebessége.

Annak ellenére, hogy
ilyenkor van a Föld a legközelebb a Naphoz, a sokéves átlaghőmérsékletek
alapján a január a leghidegebb hónap az északi féltekén. Ennek oka, hogy sokkal
inkább a Föld tengelyének dőlésszöge, mintsem a Naptól vett pillanatnyi
távolság határozza meg az évszakos átlaghőmérsékletet a Földön.

A perihélium és
aphélium, valamint a perigeum és az apogeum (a Hold Föld körüli pályájának
Földhöz legközelebbi, illetve legtávolabbi pontja) helyzete. (Az eredeti kép
forrása: solarsystem.nasa.gov)

Hírek, érdekességek

Fülledt, zivataros hét
Július végén – több, mint egy héten keresztül – párás, fülledt időre, és főként a nap második felében többfelé zivatarokra is számíthatunk. Az eleinte kissé hűvös időt követően az időszak második felében az átlagosnál már melegebb idő várható, 30 fok körüli hőmérsékletekkel. Ez a szervezetet is rendkívül igénybe veszi, cikkünkből az is kiderül, hogy mire kell ilyenkor figyelnie, és hogyan vészelheti át ezt az időszakot.
Megterhelő hétvége
A hétvége fronthelyzete rendkívüli módon megterhelő lesz, és nem csak a frontérzékenyek, hanem még az egészséges szervezettel rendelkezők számára is! A pénteki hideg- és kettősfront után szombaton napközben melegfront, este pedig hidegfront érkezik. Nem fogunk unatkozni.
Talajmenti faggyal kezdődik a csillagászati ősz
2014. szeptember 23-án, hajnalban beköszöntött a csillagászati ősz. Ezzel együtt időjárásunk is egyértelműen ősziesre fordult, hiszen a szeles 23-át követően a 24-re virradó éjszaka többfelé számíthatunk talajmenti fagyra. Cikkünkben humánmeteorológiai tanácsokat is olvashat!
Özönvíz, jégeső, zivatarok
Szombaton elszórtan, vasárnaptól kezdődően azonban több napig sokfelé kell arra számítani, hogy bármikor "leszakadhat az ég". Akár jégesők és komoly felhőszakadások is kísérhetik az intenzív zivatarokat.