Szombaton lesz a Föld-Hold rendszer napközelben

Mint minden évben, így idén is január 4-én, azaz most szombaton lesz a Föld-Hold rendszer a legközelebb a Naphoz.

Minden évben január 4-ére
esik a Föld-Hold rendszer napközelpontja, vagy más szóval perihéliuma (a „peri” görögül közelit, a „Helios” pedig a görög napistent
jelenti). Ez az a pont, ahol egy heliocentrikus (azaz Nap-középpontú) pályán
keringő égitest a Nap körüli keringése során a legközelebb kerül a Naphoz.
Ellentéte, azaz egy adott égitest pályájának a Naptól legtávolabbi pontja a
naptávolpont, vagy aphélium, amely a Föld-Hold rendszer esetén mindig július
5-re esik.

Nem véletlen, hogy a
fentiekben a Föld-Hold rendszernek, nem pedig a Földnek a napközel- és
naptávolpontjáról beszélünk. Különbséget kell tennünk ugyanis a Föld-Hold
rendszer közös tömegközéppontja illetve a Föld középpontja Naphoz legközelebbi
pozíciója között. Ez utóbbi a Föld-Hold kepleri pályája január 4-i
perihéliumától (hasonlóan a július 5-i aphéliumához) ±2 nappal térhet el,
egyrészt a Hold pillanatnyi helyzete, másrészt a szökőévi nap eltolódása miatt.

A Föld
napközelpontja (perihéliuma) 147,1 millió km-re, naptávolpontja (aphéliuma) pedig
152,1 millió km-re található a Naptól.

Az aphéliumtávolság és a
perihéliumtávolság (a két pont Naptól vett távolsága) különbsége annál nagyobb,
minél nagyobb a pálya excentricitása, azaz minél „lapultabb” a Föld ellipszis
alakú pályája. Ennek megfelelően az üstökösökre általában jellemző a nagy
különbség, mivel azok pályája igencsak „elnyújtott”. Kepler második törvényénye
alapján a perihéliumban a legnagyobb, míg értelemszerűen az aphéliumban a
legkisebb az égitest pályasebessége.

Annak ellenére, hogy
ilyenkor van a Föld a legközelebb a Naphoz, a sokéves átlaghőmérsékletek
alapján a január a leghidegebb hónap az északi féltekén. Ennek oka, hogy sokkal
inkább a Föld tengelyének dőlésszöge, mintsem a Naptól vett pillanatnyi
távolság határozza meg az évszakos átlaghőmérsékletet a Földön.

A perihélium és
aphélium, valamint a perigeum és az apogeum (a Hold Föld körüli pályájának
Földhöz legközelebbi, illetve legtávolabbi pontja) helyzete. (Az eredeti kép
forrása: solarsystem.nasa.gov)

Hírek, érdekességek

A mozgalmasság jegyében telik a hosszú hétvége
A május 1-el induló hosszú hétvégén igencsak mozgalmas időjárásban lesz részünk. Frontok jönnek-mennek, szeles időre, áprilisra jellemző változékonyságra számíthatunk. A változékonyság sokakat megvisel - cikkünkből kiderül, hogyan érezhetjük jobban magunkat május első napjaiban!
Újabb hőség - mire figyeljünk?
Az idei nyárra nem lehet panaszuk a nyaralóknak, rövid megszakításokkal szinte végig a kedvükben járt az időjárás. Ráadásként az augusztus is hőhullámmal búcsúzik, mégpedig az idei ötödikkel. A tartós meleg azonban veszélyeket is rejt, ráadásul javában tombol a parlagfűszezon is.
Viharos szél, zivatarok, lehűlés – ezt okozza a keddi hidegfront
A hétfői meleg után kedden, a késő délutáni órákban egy markáns hidegfront érkezik a Kárpát-medencébe. A front előtt és a front vonalában is zivatarok pattanhatnak ki, a nyugati és középső tájakon estére nagyobb területen viharossá fokozódik a szél, szerdára pedig megérkezik a lehűlés is. A hirtelen változás sokaknál okozhat intenzív panaszokat, cikkünkből kiderül, hogyan vészelheti át a megterhelő időszakot.
Milyen lesz a hosszú hétvége időjárása?
A négynapos hosszú hétvégén kezdetben keleten borongós, míg nyugaton változékony időre van kilátás. Szombatig marad az erősen felhős, borult idő, vasárnaptól viszont javulásra számíthatunk, kellemes nyárias idő lesz. Cikkünk folyamatosan frissül, kövesse velünk augusztus 20-a időjárását!