Szigetállamok jelentősebb kibocsátás-csökkentésért harcolnak

Egy, a szigetállamokat tömörítő szervezet, a világ leggazdagabb államait a klímacsúcson vállaltaknál is komolyabb lépésekre sarkallná.

A múlt héten L'Aquilában, Olaszországban a G8-ak vezetőinek részvételével megtartott klímacsúcson, az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére tett vállalások a globális felmelegedés visszafogására elégtelenek, így a szigetállamok egy csoportja katasztrofális következményekkel néz szembe - állítja a Szigetállamok Szövetsége (AOSIS) nevű szervezet. Az ENSZ 42 tagjának érdekeit képviselő együttműködés felszólította a világ leggazdagabb, és a legjelentősebb feltörekvő gazdaságokkal rendelkező államait, hogy még ambiciózusabb lépések megtételére vállalkozzanak a globális felmelegedés ellen folytatott küzdelemben.

A G8-ak és a Legnagyobb Gazdaságok Fóruma L'Aquilában egyetértettek abban, hogy 2050-re a hőmérsékleti értékek globális átlaga nem lehet 2 fokkal magasabb, mint jelenleg.

„A hőmérséklet két fokos emelkedése elfogadhatatlan" - mondta el a Reuters érdeklődésére Dessima Williams az AOSIS vezetője. „Ha a hőmérséklet 2 fokkal nő, akkor számos szigetországot, melyek már most is ki vannak téve hurrikánok, trópusi ciklonok pusztításának és más szélsőséges időjárási jelenségeknek, a megemelkedő tengerszint letörölhet a térképről."

A világnak szembe kell néznie vele, hogy nem marad sziget a világon - mondta feldúlva Williams, aki a Venezuela partjai előtt fekvő Grenada képviselője az ENSZ-ben. A csoport tagja még, többek közt Barbados, a Seychelle-szigetek és Trinidad és Tobago is. A szervezet ragaszkodik hozzá, hogy legfeljebb 1,5 fokban maximalizálják a hőmérséklet emelkedését.

Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi testülete, az IPCC becslései szerint, a hőmérséklet a 21. század folyamán 1,1-6,4 fok közt nőhet, attól függően, hogy a kormányok milyen politikát folytatnak.

Olvassa el további klímahírünket is: kattintson ide!

Hírek, érdekességek

Özönvíz és ítéletidő volt Budapesten!
Brutális felhőszakadás okozott a fővárosban többfelé özönvizet 2014. augusztus 6-án, szerda délután. Az alig egy óra alatt lehulló rendkívüli – majdnem egyhavi! – csapadék a közlekedést is többfelé megbénította. Cikkünk látványos képekkel és videóval olvasható!
Itt az újabb hőhullám!
Július első hétvégéjén ismét beköszönt a kánikula: idén már másodszor, több napon keresztül tartós hőségre számíthatunk, amely a szervezetünket is igénybe veszi.
Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.