A Szahara elérte Európát

A napokban Földünk legnagyobb homoksivatagából több száz kilométer hosszan elnyúló porfelhő húzódott kontinensünk délnyugati partjaihoz.

A hét elején egy alacsony nyomású képződmény alakult ki Észak-Afrika felett. Az ennek áramlási rendszerében kialakult erős szelek felkapták a Szahara homokját, és előbb nyugat, majd észak felé szállították, és egy több száz kilométer hosszú porfelhő jelent meg Portugália partjainál is.

A NASA felvétele 2011.04.06-án.

A levegőben lévő por számos nagyskálájú légköri folyamatban szerepet játszik. A porszemcsék egyfelől aeroszol, illetve kondenzációs részecskékként működnek, és elősegítik a felhő- és csapadékképződést. A porrészecskék és a kialakuló felhők másfelől megnövelik a hasznosítatlanul visszavert napsugárzást, vagyis egyfajta árnyékolóként viselkednek, hűtő hatást fejtenek ki.

A porral együtt különböző ásványi anyagok, elsősorban vasrészecskék is az atmoszférába kerülnek, amelyek száraz vagy nedves ülepedés útján az óceáni élővilág burjánzását segítik elő. Ezek ugyanis fontos tápanyagot jelentenek a tenger felszíni rétegeiben élő, a tápláléklánc alapját képező fitoplanktonok számára. Virágzó plankton telepek a fenti képen is láthatók, Portugália atlanti partjainál türkizes örvényekként jelennek meg, noha a homokvihar és eme planktonvirágzás között nincs szükségszerűen összefüggés.

Hírek, érdekességek

Télies napok következnek
A hét elején pár napig egy újabb mediterrán ciklon "vendégeskedik" a Kárpát-medencében, és okoz nagy területen havazást. A hőmérsékletek is a telet idézik a legtöbb helyen.
Záporok, zivatarok tarkították az időt
Hétfőn ismét jóval átlag fölé emelkedett a hőmérséklet, és a beinduló konvekció kedvezett a záporok, zivatarok kialakulásának is. A tavaszi időt már csak csütörtökig élvezhetjük.
Rekord vastag a hóréteg a mátraszentistváni sípályán
Mátraszentistvánon 2004-ben nyílt meg a sípálya, és a kezdetek óta ott még sosem volt ilyen vastag a hótakaró.
Miért van még mindig tél?
Klímakutatók állítják, hogy megtalálták a választ a fenti kérdésre. Szerintük a kulcs a sarki jégtakaró kiterjedésében rejlik.