A Szahara elérte Európát

A napokban Földünk legnagyobb homoksivatagából több száz kilométer hosszan elnyúló porfelhő húzódott kontinensünk délnyugati partjaihoz.

A hét elején egy alacsony nyomású képződmény alakult ki Észak-Afrika felett. Az ennek áramlási rendszerében kialakult erős szelek felkapták a Szahara homokját, és előbb nyugat, majd észak felé szállították, és egy több száz kilométer hosszú porfelhő jelent meg Portugália partjainál is.

A NASA felvétele 2011.04.06-án.

A levegőben lévő por számos nagyskálájú légköri folyamatban szerepet játszik. A porszemcsék egyfelől aeroszol, illetve kondenzációs részecskékként működnek, és elősegítik a felhő- és csapadékképződést. A porrészecskék és a kialakuló felhők másfelől megnövelik a hasznosítatlanul visszavert napsugárzást, vagyis egyfajta árnyékolóként viselkednek, hűtő hatást fejtenek ki.

A porral együtt különböző ásványi anyagok, elsősorban vasrészecskék is az atmoszférába kerülnek, amelyek száraz vagy nedves ülepedés útján az óceáni élővilág burjánzását segítik elő. Ezek ugyanis fontos tápanyagot jelentenek a tenger felszíni rétegeiben élő, a tápláléklánc alapját képező fitoplanktonok számára. Virágzó plankton telepek a fenti képen is láthatók, Portugália atlanti partjainál türkizes örvényekként jelennek meg, noha a homokvihar és eme planktonvirágzás között nincs szükségszerűen összefüggés.

Hírek, érdekességek

Az elektromos autók elterjedésére még évekig várni kell
A világ vezető gépkocsigyártói szerint, az elkövetkező öt évben nem indul be az elektromos autók tömeggyártása.
A La Niña jelenség okozza az esőzéseket és a pusztító áradásokat Ausztráliában és Délkelet-Ázsiában.
Az újabb lehűlésnek köszönhetően hétvégén újra nyitnak a magyar sípályák
A héten végre visszatér a tél, így a téli sportok szerelmeseinek nem kell több száz kilométert utazniuk, ha síelni vagy snowboardozni támad kedvük.
Amerikai kutatók nemrégiben egy eddig nem látott jelenségre figyeltek fel: zivatarfelhők felett antianyag-kilövellést tapasztaltak.