A Száhel-övezetet északon a Szahara, délen pedig a szudáni szavanna határolja. Mivel távol fekszik a tengerektől, valamint az uralkodó szelek is olyanok, hogy a nedves légtömegek elkerülik a terület, a Föld legszárazabb vidékei közé tartozik. Pénteken, december 16-án jelenik meg a „Száraz Környezet" című angol nyelvű folyóirat (Journal of Arid Environments), melyben részletesen megismerkedhetnek az olvasók a jelenség hátterével is.
A kutatások éghajlati elemek megfigyelésein, fotókon, korabeli megfigyeléseken, műholdképeken alapulnak, egészen 1954-ig visszamenőleg. A vizsgálatok során mintegy 1500 fát számláltak és mértek meg, majd kísérték figyelemmel fejlődésüket. A kutatók az övezet hat államára fókuszáltak, a nyugat-afrikai Szenegáltól a közép-afrikai Csádig. Az időszak alatt a klíma 0,8 fokkal melegedett, a lehullott csapadék mennyisége pedig 48%-kal csökkent 2002-ig, mindez pedig azt eredményezte, hogy a nyilvántartásba vett fák hatoda kipusztult. Mindezek mellett a különféle fafajták ötöde teljesen kihalt egyes vidékekről, ezen belül is az őshonos gyümölcs- és szálfák szenvedték el a legnagyobb veszteséget. Az egyre szárazabb éghajlat következtében pedig a növényzettel borított területek mindinkább a nedvesebb részek felé korlátozódnak, több és több teret adva át a csupasz homokfelszínnek.
Az pedig még nagyobb baj, hogy nem csupán egyes fajok, hanem egész növénycsoportok pusztultak és pusztulnak ki ma is a klímaváltozás következtében. Afrikának ezen részén szegény, elmaradott törzsek élnek, akiknek nagyon fontosak a fák a mindennapi élet folyamán: abból építkeznek, tüzelésre használják, kereskednek vele, a gyümölcseikből táplálkoznak, így beláthatatlan humanitárius következményei lehetnek az övezet kiszáradásának.
Az egyik lehetséges magyarázat szerint emberi okai is lehetnek a problémának: a lakosság hamar kimeríti a természeti erőforrásokat (erdőégetéssel, a megművelt földterület kiterjesztésével), ezzel együtt a fejlett országok pedig az üvegházgázok kibocsátásával járulnak hozzá a globális felmelegedéshez.
