Süllyedő deltavidékek, emelkedő tengerszint

Egy, a napokban megjelent tanulmány szerint a világ főbb deltavidékeinek kétharmadát veszélyezteti az emelkedő tengerszint, illetve a süllyedő szárazföld.

A Nature Geoscience nevű folyóiratban közzétett tanulmányból kiderül, hogy a Föld 33 legnagyobb deltavidékéből 24 süllyed, és 85 százalékánál fordult elő az elmúlt évtizedben súlyos áradás, ami összesen közel 260 ezer négyzetkilométernyi területet érintett.

Amennyiben a tengerszint az éghajlati forgatókönyvekben várt ütemben fog emelkedni az elkövetkező évtizedekben, az árvízveszélyes területek nagysága akár másfélszeresére is növekedhet a század végére.

A vizsgálatokat végző kutatók szerint a legveszélyeztetettebb az ázsiai kontinens, de Ausztrália és az Antarktisz kivételével minden földrészen találhatók sűrűn lakott és mezőgazdasági munkára befogott deltavidékek.

Egy háromfokozatú skálát tekintve, a 11 legveszélyeztetettebb delta közül 3 Kínában található, ezek: a Sárga-folyó, a Jangce és a Gyöngy-folyó deltája. Emellett a Nílus, a Rhone és thaiföldi Chao Praya folyót is a legveszélyeztetettebbek közé sorolták a szakemberek.

A következő, kevésbé veszélyeztetett kategóriában további hét sűrűn lakott deltavidék neve szerepel, köztük a Gangesz Bangladeshben, az Irriwaddy Mianmarban, a Mekong Vietnámban és a Mississippi az USA-ban.

A deltavidékek süllyedése egyfelől egy sor emberi tevékenység, mint például a mezőgazdaság, a vízelterelés vagy a felszíni bányászat eredménye. Normális esetben a delta folyamatosan növekszik azáltal, hogy a torkolatot elérve lelassuló folyók lerakják nagy mennyiségű hordalékukat. Azonban a folyók elterelése, felduzzasztása, gátak építése megakadályozza ezeknek az üledékrétegeknek a lerakódását.

Másrészről a globális felmelegedés következtében emelkedő tengerszint is komoly problémát jelent. Egy 2007-es IPCC jelentés szerint 2100-ra a tenger szintje 18-59 centiméterrel fog megemelkedni. Az azóta megjelent tanulmányok pedig, amelyek a grönlandi jégsapkák olvadásának hatását is figyelembe veszik jóval nagyobb, legalább egy méteres vízszint-emelkedéssel számolnak.

Miután közel 500 millióan élnek valamely folyó deltavidékén, önmagában már ez is katasztrofális következményekkel járhat, amit csak tovább fokoznak majd a felmelegedés következtében intenzívebbé váló viharok és hurrikánok.

Hírek, érdekességek

40 napos aszályt vagy özönvizet hoz Medárd?
"Ha Medárd napján esik, akkor 40 napig esik" – mondja a népi megfigyelés. Az idén június 8-án volt, ahol felhőszakadással jött a zivatar, de az ország nagyobbik részén egy csepp eső sem esett – ez vajon mit jelent?
Egy órával kevesebbet alhatunk
Vasárnapra virradó hajnalban kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. A következő napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk, alvászavarok is jelentkezhetnek. Olvassa el, hogyan védheti ki az óraátállítás kellemetlen hatásait!
Érkezik az újabb hőhullám?!
Az elmúlt napok borongós, esős időjárása után péntektől változás következik be, ugyanis a hőmérséklet csúcsértékei napról napra növekedni fognak. Ez lesz idén nyáron a negyedik hőhullám!
Itt az első hőhullám
Igazi kánikula köszönt be a hétvégére, a strandidő azonban veszélyeket is rejt. Fontos tudnivalókért és hasznos tanácsokért olvasson tovább!