Rendkívüli tél Északkelet-Európában

Idén a '90-es évek közepe óta szokatlanul hideg tél köszöntött be Északkelet-Európában.

A kontinensünk északkeleti részén élőknek szokatlan hideg télben van részük. A Skandináv államokban, Oroszország európai részén és a balti térségben minden téli hónap átlaghőmérséklete jelentősen elmaradt a sokéves átlagtól. A kemény téli időjárás az északi féltekén kialakult légköri áramlási képpel, az alacsony és magas nyomású területek elhelyezkedésével áll összefüggésben. December közepétől kezdődően kontinensünknek egy nagy része, különösen Északkelet-Európa teljesen elszigetelődött az egyébként domináló, Atlanti-óceán felől érkező és enyhébb légtömegeket szállító nyugatias áramlástól.

Így nagy területen tudtak negatív hőmérsékleti anomáliák (átlagtól vett eltérések) kialakulni. Az elmúlt 10 hétben az átlagos eltérés 2-4 fok között volt az északkeleti térségben. A megszokottnál lényegesen gyakrabban léptek fel - az itteni viszonyokhoz képest is - erős fagyok. Éjszakánként nem ritkán mínusz 30, mínusz 40 fokig csökkent a hőmérséklet Lappföldön és Oroszországban. A finn fővárosban, Helsinkiben még az újévben sem emelkedett fagypont fölé a hőmérséklet. Svédország déli részén évek óta először fagyott be a két nagy tó, a Vänern és a Vättern, miután újra és újra mínusz 20 fok alá süllyedt a hőmérő higanyszála. Az ország történetében először kellett a hadsereg kérni a hó alá temetett sínek és a hóban rekedt tehervonatok kiszabadításához. A dán kikötővárost, Aalborgot december 15-e óta összefüggő hótakaró fedi.

Az idei tél azért különösen figyelemre méltó, mert az 1990-es évek közepe óta szokatlanul enyhe volt a téli időszak. Az idei évvel ellentétben az elmúl években csak kis területeken tudott befagyni a Balti-tenger. Most Balti-tenger északi és keleti részén a jégtakaró közel fél méter vastag, és az elkövetkező napokban vélhetően tovább növekszik majd.

Ezzel egyidejűleg Grönland déli részén és Kanadában kifejezetten enyhe az idei tél. Az óceánt és a melléktengereket fedő jégtakaró azonban a tavalyihoz hasonló mértékű, ugyanis a nyári hónapok során nem olvadt el annyi jég, mint a rekordot tartó 2007-es évben.

Hírek, érdekességek

Három kettősfront hat nap alatt
November 13-tól kezdve 6 nap alatt három kettősfront is érkezik, ráadásul egyre nagyobb csapadékot okoznak. A jelenlegi előrejelzések szerint november 18-án országos eső várható. Olvassa el cikkünket és tudjon meg többet a kettősfrontokról, valamint azok élettani hatásairól!
Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Rendkívül csapadékos volt a július
Az idei július az átlagosnál jóval csapadékosabb volt. Az ICI Interaktív Meteorológia mérései szerint országos területi átlagban közel kétszer, helyenként pedig több mint háromszor annyi eső esett, mint amennyi ilyenkor szokott.