Rendkívüli tél Északkelet-Európában

Idén a '90-es évek közepe óta szokatlanul hideg tél köszöntött be Északkelet-Európában.

A kontinensünk északkeleti részén élőknek szokatlan hideg télben van részük. A Skandináv államokban, Oroszország európai részén és a balti térségben minden téli hónap átlaghőmérséklete jelentősen elmaradt a sokéves átlagtól. A kemény téli időjárás az északi féltekén kialakult légköri áramlási képpel, az alacsony és magas nyomású területek elhelyezkedésével áll összefüggésben. December közepétől kezdődően kontinensünknek egy nagy része, különösen Északkelet-Európa teljesen elszigetelődött az egyébként domináló, Atlanti-óceán felől érkező és enyhébb légtömegeket szállító nyugatias áramlástól.

Így nagy területen tudtak negatív hőmérsékleti anomáliák (átlagtól vett eltérések) kialakulni. Az elmúlt 10 hétben az átlagos eltérés 2-4 fok között volt az északkeleti térségben. A megszokottnál lényegesen gyakrabban léptek fel - az itteni viszonyokhoz képest is - erős fagyok. Éjszakánként nem ritkán mínusz 30, mínusz 40 fokig csökkent a hőmérséklet Lappföldön és Oroszországban. A finn fővárosban, Helsinkiben még az újévben sem emelkedett fagypont fölé a hőmérséklet. Svédország déli részén évek óta először fagyott be a két nagy tó, a Vänern és a Vättern, miután újra és újra mínusz 20 fok alá süllyedt a hőmérő higanyszála. Az ország történetében először kellett a hadsereg kérni a hó alá temetett sínek és a hóban rekedt tehervonatok kiszabadításához. A dán kikötővárost, Aalborgot december 15-e óta összefüggő hótakaró fedi.

Az idei tél azért különösen figyelemre méltó, mert az 1990-es évek közepe óta szokatlanul enyhe volt a téli időszak. Az idei évvel ellentétben az elmúl években csak kis területeken tudott befagyni a Balti-tenger. Most Balti-tenger északi és keleti részén a jégtakaró közel fél méter vastag, és az elkövetkező napokban vélhetően tovább növekszik majd.

Ezzel egyidejűleg Grönland déli részén és Kanadában kifejezetten enyhe az idei tél. Az óceánt és a melléktengereket fedő jégtakaró azonban a tavalyihoz hasonló mértékű, ugyanis a nyári hónapok során nem olvadt el annyi jég, mint a rekordot tartó 2007-es évben.

Hírek, érdekességek

Veszélyben Mexikó vízkészletei
Mexikót az elmúlt 70 év legsúlyosabb aszálya sújtotta idén, becslések szerint mintegy 1,16 milliárd dollárnyi (223 milliárd forint) kárt okozva. A vízügyi hatóságok szerint 2010-ben Mexikó kritikus mértékű vízkészlet csökkenéssel nézhet szembe.
Pénteken rajtol a 41. Kékszalag vitorlásverseny
Európa leghosszabb távú tókerülő versenyén a hajók – a széljárástól függően – kb. 200 kilométert tesznek meg. Az 1934 óta 41-ik alkalommal megrendezésre kerülő verseny július 3-án reggel 9 órakor rajtol Balatonfüredről.
Nyugaton heves zivatarok
A mai délután sem tartogat sok meglepetést. Az elmúlt héten már megismert forgatókönyv szerint, délután ismét heves zivatarok várhatók az országban. Főként a nyugati megyékben kell ma záporra, zivatarra számítani.
Éghajlatváltozás és ultraibolya sugárzás
Egy nemrégiben napvilágot látott cikk szerzői szerint az éghajlatváltozás hatására meg fog változni az ózon földi eloszlása. Ennek következtében a déli féltekén várhatóan erősödni, míg az északi féltekén csökkenni fog az ultraibolya sugárzás.