Pollenallergia

Magyarországon legalább két millióan szenvednek valamilyen allergiában.

Az allergia immunrendszerünk kóros túlműködése, mely során a szervezetünk az egészségre ártalmatlan anyagokra úgy reagál, mintha az adott anyag káros hatású lenne.
Az allergia kialakulásában a genetikai hajlam mellett nagy szerepet játszanak a környezeti hatások is. Aki szennyezett nagyvárosokban él, nagyobb valószínűséggel lesz allergiás, mint a vidéken élők, mivel a légköri szennyezőanyagok megváltoztatják az immunrendszer működését.
Az allergénekkel szembeni ellenálló képesség életünk bármely szakaszában lecsökkenhet, és kialakulhat az allergia. Az ember kezdetben csak egyféle allergénre lesz érzékeny, idővel azonban akár több anyag is kiválthat allergiát.

A pollenallergiát a levegőben lebegő virágporszemcsék okozzák. Ezek belélegzését nem lehet elkerülni, csak a szervezetünket érő terhelést tudjuk csökkenteni.
Már akár februártól elkezdődhetnek az allergiások tünetei a barkás fák, bokrok virágzásával. Elsők ezek közül a mogyoró, éger, nyír, szilfélék, majd ezeket követi a nyár, fűz, bükk, tölgy. A kora nyári - májusi-júniusi - tünetekért leggyakrabban a fűfélék - perje, pázsit - és a különféle gabona pollenek a felelősek. A késő nyári allergiát - júliustól akár októberig - a gyomnövények okozzák. Virágzási sorrendben a lándzsás útifű, fekete üröm és a parlagfű a legelterjedtebb Magyarországon.

Bizonyos allergének szerkezetileg hasonlóak lehetnek egymáshoz, így hatásuk egyforma, keresztallergéneknek nevezzük őket. Ilyen például a parlagfű és az üröm, vagy a pázsitfű és a kukorica. De nemcsak pollenek között találhatunk keresztallergéneket. A parlagfűre allergiások tünetei jelentkezhetnek például görögdinnye, gesztenye vagy uborka fogyasztásakor. A gyümölcsök allergizáló hatását sütéssel, párolással csökkenthetjük.

A pollenallergiások kerüljék az úgynevezett hisztamin tartalmú ételek fogyasztását, mivel ezek erősíthetik panaszaikat. Ilyen ételek például a citrusfélék, mogyoró, csokoládé, érett sajtok, érlelt húskészítmények és az alkoholos italok.

Hírek, érdekességek

Előre jelezhetők a trópusi erdőtüzek?
Kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a tengerfelszín hőmérséklete összefügg az egyenlítői övben fellobbanó erdőtüzekkel.
Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?
Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.
Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk
A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.
Nem csak a nyuszi fog fázni húsvétkor
Hideg lesz az idei húsvét. Nem csak a nappali hőmérsékletek maradnak el jócskán az ilyenkor megszokottól, de hajnalra többfelé fagypont alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Az alacsony hőérzet és a megfelelő öltözködés mellett a tudatos táplálkozásra is érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni.