Pollenallergia

Magyarországon legalább két millióan szenvednek valamilyen allergiában.

Az allergia immunrendszerünk kóros túlműködése, mely során a szervezetünk az egészségre ártalmatlan anyagokra úgy reagál, mintha az adott anyag káros hatású lenne.
Az allergia kialakulásában a genetikai hajlam mellett nagy szerepet játszanak a környezeti hatások is. Aki szennyezett nagyvárosokban él, nagyobb valószínűséggel lesz allergiás, mint a vidéken élők, mivel a légköri szennyezőanyagok megváltoztatják az immunrendszer működését.
Az allergénekkel szembeni ellenálló képesség életünk bármely szakaszában lecsökkenhet, és kialakulhat az allergia. Az ember kezdetben csak egyféle allergénre lesz érzékeny, idővel azonban akár több anyag is kiválthat allergiát.

A pollenallergiát a levegőben lebegő virágporszemcsék okozzák. Ezek belélegzését nem lehet elkerülni, csak a szervezetünket érő terhelést tudjuk csökkenteni.
Már akár februártól elkezdődhetnek az allergiások tünetei a barkás fák, bokrok virágzásával. Elsők ezek közül a mogyoró, éger, nyír, szilfélék, majd ezeket követi a nyár, fűz, bükk, tölgy. A kora nyári - májusi-júniusi - tünetekért leggyakrabban a fűfélék - perje, pázsit - és a különféle gabona pollenek a felelősek. A késő nyári allergiát - júliustól akár októberig - a gyomnövények okozzák. Virágzási sorrendben a lándzsás útifű, fekete üröm és a parlagfű a legelterjedtebb Magyarországon.

Bizonyos allergének szerkezetileg hasonlóak lehetnek egymáshoz, így hatásuk egyforma, keresztallergéneknek nevezzük őket. Ilyen például a parlagfű és az üröm, vagy a pázsitfű és a kukorica. De nemcsak pollenek között találhatunk keresztallergéneket. A parlagfűre allergiások tünetei jelentkezhetnek például görögdinnye, gesztenye vagy uborka fogyasztásakor. A gyümölcsök allergizáló hatását sütéssel, párolással csökkenthetjük.

A pollenallergiások kerüljék az úgynevezett hisztamin tartalmú ételek fogyasztását, mivel ezek erősíthetik panaszaikat. Ilyen ételek például a citrusfélék, mogyoró, csokoládé, érett sajtok, érlelt húskészítmények és az alkoholos italok.

Hírek, érdekességek

A hideg miatt semmit nem ért a sózás
A hétvégi havazásban helyenként közel fél méteres hó hullott. A hófúvás főként a Tiszántúlon volt jelentős. A nagy hidegben a sózás sem sokat ért, órákig akadozott a közlekedés.
Méteres hó hullott Ausztráliában
Július első harmadában Ausztrália síterepein több mint egy méter friss hó hullott. A hóviharok elvonulása után minőségi sípályák várták a sportolókat.
Fagyos és forró pontok a világban
Bolygónk egyik eldugott zugában -50 foknál is hidegebb volt hétfő reggel, de volt, ahol tegnap délután közel ugyanennyit mérték pluszban.
Felhőszakadás és jégeső is volt keleten
Hétfő este a keleti országrészben kiterjedt zivatargócok alakultak ki. Sokfelé fordult elő felhőszakadás, jégeső. A zivatarokat viharos széllökések kísérték.