Októberben szabad szemmel is láthatunk üstököst

A 103P/Hartley 2 nevű üstökös október 20-án szokatlanul közel kerül bolygónkhoz, aminek köszönhetően talán szabad szemmel is láthatóvá válik az égitest.

A 103P/Hartley 2 nevű üstököst 1986-ban fedezte fel Malcolm Hartley brit asztrofizikus, és azóta rendszeresen visszatér a kométa. A földsúroló égitestek csoportjába tartozik, Nap körüli keringési ideje mintegy 6,5 év.

2010. október 20-án annyira közel kerül a Földhöz, amelyre felfedezése óta még nem volt példa. Ekkor mindössze 0,12 csillagászati egységre (18 millió km-re) fog elhaladni bolygónk mellett, és jó eséllyel szabad szemmel is láthatóvá válik az éjszakai égbolton - természetesen, távol a városok fényeitől. Fényessége várhatóan 6 és 9 magnitúdó között alakul majd - a szabad szemmel történő láthaóság határa 6 magnitúdó, és minél kisebb az érték, annál fényesebb az égitest. November 4-én pedig a NASA Deep Impact néven ismert űrszondája 1000 km-re közelíti meg az égitest jeges magját az EPOXI űrprogram keretében, és készít róla felvételeket. Korábbi napközelségek alkalmával már hazánkban is megfigyelhető volt az üstökös, amire ismét sor kerülhet, ha az időjárás is kegyes lesz hozzánk. Az égitest távcső segítségével egyébként már most is megfigyelhető, és még november első napjaiban is látható lesz, de ahogy folyamatosan távolodik a Naptól és a Földtől, egyre jobban veszít fényességéből - ekkor azonban már a közelében lesz a NASA szonda.

Október 2-án a Hartley 2 üstökösről készült felvétel: a bal alsó sarokban látható a zöld fénnyel rendelkező égítest. A zöld fényt az okozza, hogy a jégmagból a napsugárzás hatására elpárolgó gázok egy részét a gravitációs vonzás a mag közelében tartja, egyfajta légkört hozva létre körülötte - ez az ún. kóma. A színhatás a molekulák gerjesztődését követően a felesleges energia kibocsátásának eredménye. Az üstökös egy csillagképző felhő közelében látható (lilás köd, Pacman Nebula), távolságuk 10 ezer fényév. 

Egy kis üstökös-történet

Az üstökös elnevezésében a "2"-es arra utal, hogy ez volt a Hartley által felfedezett második üstökös, míg a 103P azt jelzi, hogy ez a 103. olyan üstökös, mely jól meghatározott periódussal rendelkezik. Felfedezésére azért csak a '80-as években került sor, mert korábban sosem közelítette meg 2 csillagászati egységnél jobban a Napot (1 CsE=1,496x108 km), de három, a Jupiterrel történő közeli találkozás hatására pályája közelebb került csillagunkhoz. Felfedezését követően 1991-ben, 1997-ben és 2004-ben tért vissza.

Hírek, érdekességek

Márciusban többet sütött a nap Izlandon, mint nálunk
Március ugyan napos idővel indult, a folytatásban azonban a borús idő kerekedett felül. Nemcsak a hőmérsékletek, de a napos órák is bőven elmaradtak az ilyenkor megszokottól. Reykjavíkban ugyanakkor több mint 10 éve nem sütött annyit a nap, mint idén márciusban.
80-90 km/órás szelekkel jön a hideg levegő
Ismét hidegebb levegő árasztja el térségünket, ráadásul ezt erősen viharos szelek kíséretében teszi. A következő 24 órában 80-90 km/órás szelek is várhatók.
Megjelentek a tavasz első zivatarai
Pénteken sokfelé 15 fok fölé melegedett a levegő, nem egy helyen a 20 fokot is megközelítette délután a hőmérséklet. A nap zárásaként a nyarat idéző zivatarok is megjelentek.
Sokfelé havazott pénteken
Csapadékos időszak vette kezdetét csütörtök estétől, a hétvége időjárását egy erős melegfront határozza meg. Pénteken sokfelé havazott az országban.