Nyugaton esős, őszies, keleten késő nyári idővel kezdődik a tanév

Az ország nyugati és keleti felében eltérő időjárással kezdődik a tanév szeptember 1-jén, hétfőn: míg a Dunántúlon egy lelassult frontrendszer esős, hűvös időt okoz, addig a front előtt, keleten még kellemes, meleg, késő nyári időben indulhatnak iskolába a diákok.

Csak a keleten mehetnek szeptember 1-jén, hétfőn kellemes időben iskolába a diákok: az új tanév kezdetére – vasárnap késő este – egy hidegfront érkezik a Kárpát-medence térségébe, amely azonban nem halad át hazánk felett, hanem az Alpok déli oldalán ciklonális hullámot vet, emiatt lelassul és "megreked" a Dunántúlon. Ennek következtében a front szeptember első napjaiban szinte "kettévágja" az országot.

Az ország nyugati felében tehát az ott veszteglő front miatt borongós, esős, ráadásul az átlagosnál több fokkal hűvösebb – igazi őszies – idő várható: a Dunántúlon 1-2-án, azaz hétfőn és kedden sokfelé lesz eső, zápor, helyenként zivatar, többfelé számíthatunk nagymennyiségű csapadékra. A hőérzetet ráadásul az igen hűvös, átlagosan 15, 20 fok közötti nappali maximumhőmérsékletek is csökkentik majd.

Ezzel szemben keleten, a frontrendszer előtt dél felől továbbra is melegebb léghullámok érkeznek: itt 25, 30 fokra, valamint a változóan felhős időben több órás napsütésre is számíthatunk, csapadék pedig csak szórványosan fordulhat elő.

A frontzóna csak szerdán, nyugat felé hagyja el az országot, a hét további részében ekkor már ismét 25 fok körüli hőmérsékletekre számíthatunk mindenhol – az évszakváltásra tehát egyelőre még várnunk kell.

A frontok szervezetünkre gyakorolt hatásairól részletesen a Meteo Klinika oldalán tájékozódhat.

Hírek, érdekességek

Kuvait most a világ forró pontja
Napok óta Kuvaitban mérik a legmagasabb hőmérsékletek a világban. Kuvaitvárosban hétfőn közel 52 fokot mutatott a hőmérő.
Hirtelen árhullám Oroszországban
Rövid idő alatt szokatlanul sok eső esett Oroszország egyes vidékein, melynek következtében több folyó is kilépett a medréből. Sajnos halálos áldozatok is vannak.
Emberi hatások okozzák az egyre gyakoribb mediterrán aszályokat
Egy frissen megjelent tanulmány szerint az ember tehető felelőssé az egyre súlyosabb dél-európai szárazságokért.
Klímaváltozás – Mely országok a leginkább érintettek?
Egy tanulmány látott napvilágot a napokban, mely rámutat, hogy mely államokat fenyegeti leginkább a globális felmelegedés hatása.