A Naprendszer leghosszabb életű vihara

Csillagászok a Naprendszer leghosszabb élettartamú, folyamatosan fennmaradó viharát figyelték meg a Szaturnuszon. Az zivatarrendszer még január közepén jelent meg, és jelenleg is aktív.

A korábbi rekordot egy hét és fél hónapig tartó vihar tartotta, amely 2007 novembere és 2008 júliusa között maradt fenn.

A mostani zivatargóc az úgynevezett Vihar-völgyben tört ki, amely az óriásbolygó egyenlítőjétől délre, a 35. szélességi kör mentén helyezkedik el. Az eseményről a napokban Potsdamban zajló Európai Bolygótudományos Konferencia keretében számoltak be.

A Szaturnuszon a viharok akár 3000 kilométer átmérőjűek is lehetnek, és hónapokig fennmaradhatnak. Földünkön ezzel szemben a zivatarok lokálisan jelentkeznek, néhány 10 kilométer átmérőjűek, és mindössze néhány 10 perc, multicellás zivatarok és zivatarláncok esetében 1 óra élettartamúak.

A jelenséget a Cassini-űrszonda pillantotta meg, egy olyan műszer segítségével, amely a villámok által gerjesztett rádió- és plazma hullámokat detektálja. Ezek a rádióhullámok mintegy tízezerszer erősebbek földi megfelelőiknél.

A kép a Szaturnuszon megfigyelt vihart ábrázolja. A vihart a bolygó déli féltekéjén látható. A jobb felső sarokban a detektált rádiójelek láthatók.

Georg Fischer, az Osztrák Tudományos Akadémia elmondása szerint az még nem tisztázott, hogy a bolygónak miért ezen a részén, az egyenlítőtől ennyire eltávolodva látható a vihar. Egy lehetséges magyarázat, hogy ez a terület része azon keveseknek, ahol a Szaturnusz légkörében ki tudnak alakulni nagyskálájú vertikális vízgőz áramok, azaz a konvekciós folyamatok, amelyek nélkülözhetetlenek a zivatarfelhők kifejlődéséhez.

Azonban az is elképzelhető, hogy pusztán évszakos okai vannak a Vihar-völgybeli megjelenésnek, és ahogy a Szaturnusz folytatja lassú keringését a Nap körül (egy szaturnuszi év 29 földi évnek felel meg), és őszbe fordul a nyár a bolygó déli féltekéjén, az óriásviharok visszatérnek az egyenlítő környékére.

Hírek, érdekességek

Végre javul az idő
A több mint hat napig a térségünkben veszteglő ciklon kettősfrontja végre feloszlik, a következő pár napban már nem kell jelentős esőzéstől tartani. Ezzel együtt egyre több napsütés melegíti a levegőt.
A következő napokban átmenetileg véget ér a késő nyári, több-kevesebb napsütéssel tarkított idő: szerdától a hétvégéig tartósan borongós, esős idő várható. Az ország nagy részén jelentős, többnyire egy-, de helyenként akár kéthavi csapadékmennyiséget meghaladó eső is eshet a következő 4-5 nap során! A magyarországi folyók többségén ismét árhullám várható.
Az elmúlt 100 évben alig esett ennyi eső júliusban - összefoglaló az idei nyárról
A 2014. évi nyár ugyan igencsak szűkölködött hőmérsékleti szélsőértékekben, de azért idén sem maradtunk kirívó, extrém események nélkül a nyáron – ezek azonban leginkább a csapadékmennyiségekhez voltak köthetőek: az elmúlt 100 év egyik legcsapadékosabb júliusát éltük meg.
Nyugaton esős, őszies, keleten késő nyári idővel kezdődik a tanév
Az ország nyugati és keleti felében eltérő időjárással kezdődik a tanév szeptember 1-jén, hétfőn: míg a Dunántúlon egy lelassult frontrendszer esős, hűvös időt okoz, addig a front előtt, keleten még kellemes, meleg, késő nyári időben indulhatnak iskolába a diákok.