A Naprendszer leghosszabb életű vihara

Csillagászok a Naprendszer leghosszabb élettartamú, folyamatosan fennmaradó viharát figyelték meg a Szaturnuszon. Az zivatarrendszer még január közepén jelent meg, és jelenleg is aktív.

A korábbi rekordot egy hét és fél hónapig tartó vihar tartotta, amely 2007 novembere és 2008 júliusa között maradt fenn.

A mostani zivatargóc az úgynevezett Vihar-völgyben tört ki, amely az óriásbolygó egyenlítőjétől délre, a 35. szélességi kör mentén helyezkedik el. Az eseményről a napokban Potsdamban zajló Európai Bolygótudományos Konferencia keretében számoltak be.

A Szaturnuszon a viharok akár 3000 kilométer átmérőjűek is lehetnek, és hónapokig fennmaradhatnak. Földünkön ezzel szemben a zivatarok lokálisan jelentkeznek, néhány 10 kilométer átmérőjűek, és mindössze néhány 10 perc, multicellás zivatarok és zivatarláncok esetében 1 óra élettartamúak.

A jelenséget a Cassini-űrszonda pillantotta meg, egy olyan műszer segítségével, amely a villámok által gerjesztett rádió- és plazma hullámokat detektálja. Ezek a rádióhullámok mintegy tízezerszer erősebbek földi megfelelőiknél.

A kép a Szaturnuszon megfigyelt vihart ábrázolja. A vihart a bolygó déli féltekéjén látható. A jobb felső sarokban a detektált rádiójelek láthatók.

Georg Fischer, az Osztrák Tudományos Akadémia elmondása szerint az még nem tisztázott, hogy a bolygónak miért ezen a részén, az egyenlítőtől ennyire eltávolodva látható a vihar. Egy lehetséges magyarázat, hogy ez a terület része azon keveseknek, ahol a Szaturnusz légkörében ki tudnak alakulni nagyskálájú vertikális vízgőz áramok, azaz a konvekciós folyamatok, amelyek nélkülözhetetlenek a zivatarfelhők kifejlődéséhez.

Azonban az is elképzelhető, hogy pusztán évszakos okai vannak a Vihar-völgybeli megjelenésnek, és ahogy a Szaturnusz folytatja lassú keringését a Nap körül (egy szaturnuszi év 29 földi évnek felel meg), és őszbe fordul a nyár a bolygó déli féltekéjén, az óriásviharok visszatérnek az egyenlítő környékére.

Hírek, érdekességek

Előre jelezhetők a trópusi erdőtüzek?
Kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a tengerfelszín hőmérséklete összefügg az egyenlítői övben fellobbanó erdőtüzekkel.
Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?
Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.
Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk
A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.
Nem csak a nyuszi fog fázni húsvétkor
Hideg lesz az idei húsvét. Nem csak a nappali hőmérsékletek maradnak el jócskán az ilyenkor megszokottól, de hajnalra többfelé fagypont alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Az alacsony hőérzet és a megfelelő öltözködés mellett a tudatos táplálkozásra is érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni.