A Naprendszer leghosszabb életű vihara

Csillagászok a Naprendszer leghosszabb élettartamú, folyamatosan fennmaradó viharát figyelték meg a Szaturnuszon. Az zivatarrendszer még január közepén jelent meg, és jelenleg is aktív.

A korábbi rekordot egy hét és fél hónapig tartó vihar tartotta, amely 2007 novembere és 2008 júliusa között maradt fenn.

A mostani zivatargóc az úgynevezett Vihar-völgyben tört ki, amely az óriásbolygó egyenlítőjétől délre, a 35. szélességi kör mentén helyezkedik el. Az eseményről a napokban Potsdamban zajló Európai Bolygótudományos Konferencia keretében számoltak be.

A Szaturnuszon a viharok akár 3000 kilométer átmérőjűek is lehetnek, és hónapokig fennmaradhatnak. Földünkön ezzel szemben a zivatarok lokálisan jelentkeznek, néhány 10 kilométer átmérőjűek, és mindössze néhány 10 perc, multicellás zivatarok és zivatarláncok esetében 1 óra élettartamúak.

A jelenséget a Cassini-űrszonda pillantotta meg, egy olyan műszer segítségével, amely a villámok által gerjesztett rádió- és plazma hullámokat detektálja. Ezek a rádióhullámok mintegy tízezerszer erősebbek földi megfelelőiknél.

A kép a Szaturnuszon megfigyelt vihart ábrázolja. A vihart a bolygó déli féltekéjén látható. A jobb felső sarokban a detektált rádiójelek láthatók.

Georg Fischer, az Osztrák Tudományos Akadémia elmondása szerint az még nem tisztázott, hogy a bolygónak miért ezen a részén, az egyenlítőtől ennyire eltávolodva látható a vihar. Egy lehetséges magyarázat, hogy ez a terület része azon keveseknek, ahol a Szaturnusz légkörében ki tudnak alakulni nagyskálájú vertikális vízgőz áramok, azaz a konvekciós folyamatok, amelyek nélkülözhetetlenek a zivatarfelhők kifejlődéséhez.

Azonban az is elképzelhető, hogy pusztán évszakos okai vannak a Vihar-völgybeli megjelenésnek, és ahogy a Szaturnusz folytatja lassú keringését a Nap körül (egy szaturnuszi év 29 földi évnek felel meg), és őszbe fordul a nyár a bolygó déli féltekéjén, az óriásviharok visszatérnek az egyenlítő környékére.

Hírek, érdekességek

A mozgalmasság jegyében telik a hosszú hétvége
A május 1-el induló hosszú hétvégén igencsak mozgalmas időjárásban lesz részünk. Frontok jönnek-mennek, szeles időre, áprilisra jellemző változékonyságra számíthatunk. A változékonyság sokakat megvisel - cikkünkből kiderül, hogyan érezhetjük jobban magunkat május első napjaiban!
Viszlát nyár! Viszlát hőhullám!
Szeptember 2-án nyugat felől egy hidegfront érte hazánk területét, amelynek köszönhetően véget ér a 2015-ös év utolsó nyári hőhulláma is. Ez volt az idei nyár sorrendben ötödik hőhulláma.
Viharos szél, zivatarok, lehűlés – ezt okozza a keddi hidegfront
A hétfői meleg után kedden, a késő délutáni órákban egy markáns hidegfront érkezik a Kárpát-medencébe. A front előtt és a front vonalában is zivatarok pattanhatnak ki, a nyugati és középső tájakon estére nagyobb területen viharossá fokozódik a szél, szerdára pedig megérkezik a lehűlés is. A hirtelen változás sokaknál okozhat intenzív panaszokat, cikkünkből kiderül, hogyan vészelheti át a megterhelő időszakot.
Újabb hőség - mire figyeljünk?
Az idei nyárra nem lehet panaszuk a nyaralóknak, rövid megszakításokkal szinte végig a kedvükben járt az időjárás. Ráadásként az augusztus is hőhullámmal búcsúzik, mégpedig az idei ötödikkel. A tartós meleg azonban veszélyeket is rejt, ráadásul javában tombol a parlagfűszezon is.