A német hőhullám már rekordokat döntött

Németországban is szokatlanul meleg a nyár vége, a vasárnap kezdődött hőhullámban hétfőn már rekordok is dőltek.

Németországban is tombol a nyár, az ország déli felében vasárnap óta kánikula uralkodik, és a hőhullám péntekig kitart, de szerdától már a középső, keleti területek lesznek a legforróbbak. Hétfőn a legmelegebbet Freiburgban mérték 33,8 fokkal, de a német-svájci határvidéken, Bázel környékén 35 fokok is előfordultak - eközben az Északi-tenger partvidékén jó 10-12 fokkal volt hűvösebb, Schleswig városában „csupán" 21,8 fokot mértek, de ez itt megfelel az évszakos átlagnak.

A hét első napján új melegrekordok is születtek: Németország legmagasabb hegycsúcsán, a Zugspitzen (2960m) 15,9 fokig emelkedett a hőmérséklet, amire augusztus utolsó harmadában 1944 óta nem volt példa, így megdőlt az akkori rekord. A hegycsúcson augusztusban egyébként alig 5 fok körül alakul az átlagos maximum, és az idei évben ez volt az eddigi legmagasabb érték. Az abszolút rekordot azonban 1957 tartja, akkor 17,9 fokig emelkedett a hőmérséklet közel háromezer méterrel a tengerszint felett.

A hétfői napon jó két kilométerrel lejjebb, a Garmisch-Partenkirchen-i völgyben, amely 700 méter magasan fekszik, már kánikula uralkodott, ott 31,8 fokot mutattak a hőmérők.

Új rekord született a Fekete-erdőben is, a Feldberg csúcson, ahol 1500 méteren 25,2 fokig melegedett a levegő. Baden-Württemberg tartomány legmagasabb hegycsúcsán az idei nyár folyamán ez volt az első nyári nap (amikor a csúcshőmérséklet 25 fok felett alakul). Nálunk, a valamivel alacsonyabban, 1014 méteren fekvő Kékestetőn 23,8 fokon állt be a hétfői maximum - de hegyi állomásunkon az eddigi legmelegebbet 2007-ben mérték 31,4 fokos kánikulával.

Hírek, érdekességek

A klímaváltozás a katicabogarak színét is befolyásolja?
Brit tudósok hollandiai megfigyelésekre alapozva azt állítják, hogy a katicabogarak bizonyos fajai háttérbe szorulhatnak más egyedekkel szemben.
Klímaváltozás – Mely országok a leginkább érintettek?
Egy tanulmány látott napvilágot a napokban, mely rámutat, hogy mely államokat fenyegeti leginkább a globális felmelegedés hatása.
Floridáig utazott a szaharai homok
A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.
Emberi hatások okozzák az egyre gyakoribb mediterrán aszályokat
Egy frissen megjelent tanulmány szerint az ember tehető felelőssé az egyre súlyosabb dél-európai szárazságokért.