Mintákat rajzolnak a szigetek a felhőzetbe

Az aprócska szigetek az űrből is jól kirajzolódnak a felhőtakarókba vájt látványos minták révén. Műholdképek.

A NASA Aqua műholdja 2011 áprilisának végén egy izgalmas felvételt rögzített Chile partjainál, amely megmutatja, hogy két apró sziget is mekkora hatással lehet a légköri folyamatokra.

Az alábbi felvétel a Déli-Csendes-óceán fölött készült, Chile nyugati partvidékétől mintegy 650 kilométerre, a Juan Fernandez-szigetek térségében. A vulkanikus szigetcsoport két tagja, az Alejandro Selkirk- és a Robinson Crusoe-sziget noha alig látszik, a felhőzetre gyakorolt hatásuk szembetűnő. Ezek a tenger síkjából kiemelkedve akadályt képeznek a légmozgás irányába, és a szigeteken átfújó szelek óriási, V-alakú felhőmentes övet hoznak létre a szárazföld mögött.

Hasonló jelenséget rögzítettek 2005 decemberében az Amszterdam-sziget körzetében is. Az Amszterdam-sziget az Indiai-óceán déli medencéjében található, francia fennhatóság alá tartozó apró, lakatlan sziget. Valójában egy vulkáni csúcsról van szó, amely az Antarktiszi-kőzetlemez legészakibb tagja. A szigettől kiindulva, V-alakban hullámfelhők (lenticularisok, lencse alakú felhők) képződtek a széllel átellenes oldalon.

Kialakulásuk mechanizmusa a következő: a sziget mögött a levegő hullámmozgást végez, és emelkedő fázisban felhők képződnek, míg leszálló fázisban a felhők feloszlanak. Kedvező körülmények között egy sor lenticularis alakul ki, úgynevezett hullámfelhőt formálva. (Ez egyébként a Robinson Crusoe-sziget mögött is megfigyelhető.)

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!