Milyen hosszú lesz még az idei tél?

Gyertyaszentelő napját a népszokás tavaszkezdő napként is emlegeti. Az e naphoz kötődő időjóslással foglalkozó hiedelmek közül a legismertebb a medvéhez fűződik.

A néphagyomány szerint „Gyertyaszentelő napján inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy süssön a nap". Ha ugyanis február másodikán szép az idő, akkor még 40 napig elhúzódhat a téli zimankó. Ez az alapja az európai kultúrában elterjedt, a barnamedvéhez fűződő hiedelemnek is, miszerint ha a téli álmából ezen a napon felébred a medve és barlangjából kilépve megpillantja árnyékát, azaz napos az idő, akkor még hosszú, kemény télre számíthatunk, ezért visszavackolja magát. Ha azonban odakint fagyot talál, tudja, hogy hamarosan beköszönt a tavasz.

Az időjóslás eme hagyománya bolygónk másik felén is él: az Egyesült Államokban a mormotát tartják a tél hosszának megmondójának. Talán a leghíresebb „állati" időjós a Pennsylvaniában élő Phil, az erdei mormota, akitől minden év február második napján „megkérdezik", még meddig tart a tél. (Civilizációnk történetében egyébként a medvén és mormotán kívül számos állatfaj lett felruházva időjós képességekkel, így például a borz, a pacsirta vagy a sündisznó.)

Nálunk ma alapvetően folytatódik a borús, párás, ködös téli idő, ami annak köszönhető, hogy a markáns időjárási frontok napok óta elkerülik térségünket, ezért a Kárpát-medencében megrekedt a nyirkos, hideg levegő, ez pedig tartós köd, illetve ködfelhőzet képződését eredményezte. Ez az ún. hideg légpárna helyzet, ami térségünk egyik éghajlati jellemzője a téli időszakban.

A nyugati országrészben ugyanakkor már javulásra lehet számítani, itt a megélénkülő északias szél fel-felszakítja a felhőzetet. A néhány órás napsütés hatására a Dunántúl északi felén kevéssel fagypont fölé melegszik a levegő, míg keleten, északkeleten továbbra is csupán -6, -5 fok körül tetőzik a hőmérséklet.

A folytatásban további javulás várható, egyre nagyobb területen szakadozik fel a felhőzet, és enyhülés is kezdődik. A hétvégén már országszerte fagypont fölött alakul a csúcsérték, és több-kevesebb napsütés mindenhol várható. A jelenlegi számítások szerint jelentős lehűlés és nagyobb csapadék az elkövetkező 2 hétben nem valószínű, a modellfutások tehát az sejtetik, hogy lassan készülhetünk a tavasz beköszöntére. Erre enged következtetni a néphiedelem is, hiszen az ország nagy részén a medve ma nem látja meg árnyékát és fagyos marad az idő.

Hírek, érdekességek

Három kettősfront hat nap alatt
November 13-tól kezdve 6 nap alatt három kettősfront is érkezik, ráadásul egyre nagyobb csapadékot okoznak. A jelenlegi előrejelzések szerint november 18-án országos eső várható. Olvassa el cikkünket és tudjon meg többet a kettősfrontokról, valamint azok élettani hatásairól!
Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Rendkívül csapadékos volt a július
Az idei július az átlagosnál jóval csapadékosabb volt. Az ICI Interaktív Meteorológia mérései szerint országos területi átlagban közel kétszer, helyenként pedig több mint háromszor annyi eső esett, mint amennyi ilyenkor szokott.