Csapadékos, szélsőséges, március végén is télies időjárásban van részünk napok óta. És nem csak itt Magyarországon. Egész Európában télies időjárási viszonyok uralkodnak, sőt, Észak-Amerikában sem akar beköszönteni a tavasz, hóviharok tombolnak, sarkvidéki légtömegek érkeznek észak felől.
Nálunk jelenleg egyre hízik a hótakaró, a sarki jég azonban erőteljesen olvadt a nyár folyamán. Sőt, történelmi mélypontot ért el tavaly ősszel a sarki jégtakaró kiterjedése, ahogy azt a NSIDC (National Snow and Ice Data Centre) adatai és a NOAA (National Oceanic and Atmosperic Administration) műholdas adatokból készített vizualizációi is igazolják.
Nyolcvan százalékkal lett kisebb a jégpáncél az elmúlt harminc évben, ami nem kis változást jelent.
Bár a jégtakaró kiterjedése jelenleg már elérte a maximumát (15,13 millió négyzetkilométer volt a kiterjedése március 15-én), az őszi mélypont még most is befolyással lehet az időjárásra.
Az északi sarki jégsapka kiterjedése 2013. március 15-én (narancssárgával az 1979-2000-es időszak átlagos kiterjedése látható) Forrás: http://nsidc.org/
A krioszféra, vagyis a földfelszínen található hó és jég, fontos éghajlat-alakító elem, szoros kapcsolatban van a légkörben és az óceánokban lezajló folyamatokkal.
A jég sugárzás-visszaverő képessége (albedója) ugyanis sokkal nagyobb, mint a tengervízé, így, ha a jég elolvad, és a helyébe tengervíz kerül, sokkal nagyobb hőmennyisége nyelődik el az óceánokban, ami további olvadáshoz vezethet. Ezt a fajta mechanizmust pozitív visszacsatolásnak nevezzük. A jégsapka olvadása tehát a felmelegedés gyorsulásához kellene hogy vezessen.
De bolygónk éghajlata igen összetett rendszer, nem ismerjük teljesen az összes vezérlő mechanizmusát. A legújabb kutatások például kapcsolatot vélnek felfedezni az európai és észak-amerikai időjárás és a sarki jég kiterjedése között.
A feltevés szerint a jeges területek kiterjedésének csökkenése megváltoztatja a mérsékelt övi légáramlatok útját, és a sarki légtömegek délebbre, alacsonyabb szélességekre is le tudnak nyomulni.
A kulcs a jet stream-ek, vagyis az úgynevezett futóáramlatok útvonalaiban van. Ezek a légkör magasabb rétegeiben keletkező szélcsatornák, nagy sebességgel áramlik bennük a levegő, és meghatározzák az alsóbb légrétegek és a különböző légtömegek mozgását is. Ha a futóáramlat útvonala délebbre húzódik, az egész áramlási kép felborul a nyugati szelek övében.
Jennifer Francis, a Rutgers Intézet kutatója már szeptemberben figyelmeztetett, hogy a rekord kisméretű sarki jégsapka kemény télhez fog vezetni Nagy Britanniában és Észak-Európában. Egyre több kutató osztja a nézeteit. Nem túl jók a kilátások: a szélsőségek irányába tolódik el időjárásunk; több lesz az árvíz, de a szárazság is, kemény telek, forró nyarak és egyre hevesebb viharok jöhetnek.
A tudósok figyelmeztetnek: rövid időskálán nagy változások zajlanak, a klímaváltozás hatásait már most megérezzük, így sürgősen el kell kezdeni a felkészülést és cselekedünk kell a hatások mérséklése érdekében is.
A teljes tanulmányt itt olvashatjuk.
A cikk forrása: http://www.guardian.co.uk
