A melegebb klíma több hóval járhat

Habár a médiából áradnak a globális felmelegedéssel kapcsolatos hírek, idén télen az USA-ban egymást érték a hóviharok, melyek rekord mennyiségű hóval érkeztek.

Az idei télen már több intenzív hóvihar is végigsöpört az Egyesült Államokon, melyek hórekordokat döntöttek a középső és keleti államokban. New Yorkon három komolyabb hóciklon is áthaladt december-januárban, melyek 30-50 centi hóval borították be a várost, de február elején a középső tájakon is többfelé rekord hó esett, és a nagy havazásból Chicago sem maradt ki. A legutóbbi intenzív csapadékzóna épp szerdán vonult át: a Préri déli részén és a Mississippi völgyében újabb hórekordok születtek, néhol 60 centi is hullott.

Ennek fényében jogos lehet a kérdés: „Mi is a helyzet a globális felmelegedéssel?". A változásokat általában egész bolygónkra kiterjesztjük, holott azokat lokálisan kell vizsgálni. Habár bolygónk nagy részén a hőmérsékletek - különböző mértékű - emelkedő tendenciát mutatnak, az USA-ban és Európában 2010 decemberében átlag alatti hőmérsékletek és extrém csapadékok uralkodtak. Ugyanakkor Oroszország keleti (ázsiai) felén, Kanadában és Grönlandon mindeddig a megszokottnál jóval enyhébb volt tél.

Szakértők szerint az extrém havazások teljesen beleillenek egy melegedő világ képébe. Az Észak-Illinois Egyetem meteorológia professzora, dr. David Changnon tanulmánya szerint az USA középnyugati részén tapasztalható hóviharok nagyobb gyakorisága a világszerte emelkedő hőmérsékletekkel magyarázható.

A mechanizmus a következő: a melegebb vízfelszín gyorsabban párolog, így amennyiben bolygónkon továbbra is az átlagosnál magasabb hőmérsékletek lesznek jellemzőek, a világóceánból jóval több vízgőz távozik a légkörbe. Az IPCC egyik jelentése szerint a mért melegedési ráta mellett, a 20. század folyamán 5 százalékos növekedéssel lehet számolni a légköri nedvességre vonatkozóan, és 4 százalékos többletre a '70-es évek óta.

Az egyik feltételezés szerint ez a többlet-pára a felhőzet nagyobb arányú jelentétét okozza majd, ami visszaveri a napsugárzás nagy részét, és így gyakorlatilag megállítja a felmelegedést. Más elképzelések szerint azonban a vízgőz-többlet inkább a viharrendszerekbe épül be. Így megmaradnak a magas nyomású, napos és száraz területek (anticiklon), és ott lesznek velük szemben a korábbihoz képest hevesebb viharokat hozó alacsony nyomású képződmények (ciklon).

Hírek, érdekességek

Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.
Figyelem! Egy órával hosszabb a nap
Ahogyan azt már évtizedek alatt megszokhattuk, október utolsó vasárnapjára virradó hajnalban hazánkban is kezdetét veszi a téli időszámítás. Emiatt az elkövetkező napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.