Megsínylik a klímaváltozást a sarkvidéki madarak is

Kanadai kutatók vizsgálták a globális felmelegedés sarkvidéki madarakra gyakorolt hatásait.

A kanadai sarkvidék éghajlatának melegedése és nedvesebbé válása komoly gondokat fog okozni a térségben fészkelő sarkvidéki madarak számára, állítja az a kanadai kutatócsoport, amely 7 ezer napot töltött a madarak megfigyelésével.

A sarkvidéki éghajlatú területeken egyetlen hónapban sem emelkedik fagypont fölé a hőmérséklet és a hideg levegő miatt a csapadék is nagyon kevés.

A sarkvidéki madarak egyedül álló módon alkalmazkodtak ehhez a hideg, száraz időjáráshoz. A hőmérséklet emelkedésével több vihar alakulhat ki a térségben, gyakoribbá válnak a ködös napok, eső, fagyott eső, havazás is többször fordul majd elő és az erős szél sem számít majd ritkaságnak.

Az éghajlat megváltozása, Mark Mallory biológus szerint együtt jár majd a madarak pusztulásával. Ennek az az oka, hogy a fészkelő hely közelében tömegesen élő madarak a ködös időben a rossz látási feltételek miatt gyakrabban ütköznek majd egymásnak vagy a sziklafalnak. Így vagy a tengerbe esnek és megfulladnak, vagy medvék táplálékaként végzik. A halandóságot növeli a hőstressz és a melegedő éghajlat miatt a térségben megjelenő szúnyogok által okozott vérveszteség.

A biológus megállapításait kutatásaira alapozza, amelyeket az északi sirályhojszákkal végzett. Az északi sirályhojszák életét figyelve a ködös napok az egész madárkolónia életét megnehezítik. Ködös idő után mindig sok madarat találtak a jégtáblákon élve, de törött szárnnyal. Ezek a madarak rendkívül ügyesen repülnek, de ha a látástávolság egy-két méterrel lecsökken az már komoly gondokat okoz, és a madarak gyakran egymásnak repülnek.

A sirályhojszák szárnyfesztávolsága elérheti a 100-117 centimétert is.

Hírek, érdekességek

Szélviharral, bőséges csapadékkal jön a sarkvidéki levegő
Az ünnepi hétvégére elárasztja a sarkvidéki levegő a Kárpát-medencét, a szél is viharossá fokozódik. Az esőt egyre többfelé havazás váltja fel.
Szokatlanul közel jön februárban a 2012 DA14 kisbolygó
Február közepén alig 30 ezer kilométerre halad el tőlünk egy tavaly felfedezett kisbolygó.
Szélviharok, szakadó eső és hó kísérte a hidegbetörést
A Tiszántúl kivételével már havazik, keleten még eső, ónos eső esik. A szél sokfelé viharos, a Dunántúlon a 100 km/órát is elérték a lökések. A közlekedés sokfelé kaotikussá vált.
Jelentős mennyiségű csapadék hullott idén télen
Az elmúlt két téli hónapban tapasztalhattuk, hogy rendkívül sokszor hullott eső, havas eső, hó, és nem volt ritka az ónos eső sem. Mindez az aktív ciklontevékenységnek volt köszönhető.