Megsínylik a klímaváltozást a sarkvidéki madarak is

Kanadai kutatók vizsgálták a globális felmelegedés sarkvidéki madarakra gyakorolt hatásait.

A kanadai sarkvidék éghajlatának melegedése és nedvesebbé válása komoly gondokat fog okozni a térségben fészkelő sarkvidéki madarak számára, állítja az a kanadai kutatócsoport, amely 7 ezer napot töltött a madarak megfigyelésével.

A sarkvidéki éghajlatú területeken egyetlen hónapban sem emelkedik fagypont fölé a hőmérséklet és a hideg levegő miatt a csapadék is nagyon kevés.

A sarkvidéki madarak egyedül álló módon alkalmazkodtak ehhez a hideg, száraz időjáráshoz. A hőmérséklet emelkedésével több vihar alakulhat ki a térségben, gyakoribbá válnak a ködös napok, eső, fagyott eső, havazás is többször fordul majd elő és az erős szél sem számít majd ritkaságnak.

Az éghajlat megváltozása, Mark Mallory biológus szerint együtt jár majd a madarak pusztulásával. Ennek az az oka, hogy a fészkelő hely közelében tömegesen élő madarak a ködös időben a rossz látási feltételek miatt gyakrabban ütköznek majd egymásnak vagy a sziklafalnak. Így vagy a tengerbe esnek és megfulladnak, vagy medvék táplálékaként végzik. A halandóságot növeli a hőstressz és a melegedő éghajlat miatt a térségben megjelenő szúnyogok által okozott vérveszteség.

A biológus megállapításait kutatásaira alapozza, amelyeket az északi sirályhojszákkal végzett. Az északi sirályhojszák életét figyelve a ködös napok az egész madárkolónia életét megnehezítik. Ködös idő után mindig sok madarat találtak a jégtáblákon élve, de törött szárnnyal. Ezek a madarak rendkívül ügyesen repülnek, de ha a látástávolság egy-két méterrel lecsökken az már komoly gondokat okoz, és a madarak gyakran egymásnak repülnek.

A sirályhojszák szárnyfesztávolsága elérheti a 100-117 centimétert is.

Hírek, érdekességek

Viharos szélben indul a Sziget Gesztivál
Éppen a hidegfront átvonulása után kezdődik a Sziget mínusz egyedik napjának koncertje. Várhatóan csapadék akkor már nem lesz, viszont a viharos szél és a lehűlés megnehezíti az előadást.
Trópusi vihar áztatta a Fülöp-szigeteket
A Fülöp-szigetek középső vidékén július végére gyakoribbá vált a heves esőzés, helyenként néhány nap alatt fél méter csapadék hullott. Hétfőn egy trópusi vihar jött létre.
50 fokot is meghaladja a hőmérséklet a Perzsa-öbölben
A Perzsa-öböl környékén július közepére tartóssá vált az 50 fok feletti forróság. Éppen egy éve született a térségben az egész Ázsiára vonatkozó melegrekord.
80 centi hó hullott a Föld legszárazabb helyén
Az Atacama-sivatag a Föld egyik legszárazabb pontja. A napokban azonban két évtizede nem látott havazást tapasztaltak a térségben, helyenként 80 centi hó hullott.