A dán fővárosban megrendezésre kerülő klímacsúcsra közel 15 ezer látogatót, valamint számos tüntetőt várnak.
A jelenleg érvényben levő Kiotói Egyezmény 2012-ben jár le, és nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A koppenhágai konferencia elsődleges céljai, hogy a legnagyobb kibocsátók részvételével egy újabb egyezmény keretében közös döntés szülessen az emisszió csökkentés terén, hogy több milliárd dolláros segélyben részesítsék a szegényebb nemzeteket, illetve, hogy támogassák a zöld technológiák elterjedését a globális klímaváltozás elleni küzdelem részeként. A konferencián a világ számos pontjáról 192 ország képviselője jelenik meg, többek között az amerikai elnök, Barack Obama vagy a német kancellár, Angela Merkel is.
Az előzmények fényében igen nehézkesnek ígérkezik a megegyezés a fejlett és fejlődő államok között húzódó ellentéteknek köszönhetően. A remény azonban él, főképp miután vasárnap Dél-Afrika bejelentette, hogy hajlandó 34 százalékkal csökkenteni kibocsátását 2020-ig, amennyiben a gazdagabb országok pénzügyi és technológiai segítséget nyújtanak ehhez.
Emellett több más ország vezetői is pozitívan állnak a kérdéshez. India például arra vállalkozna, hogy 2020-ig CO2-kibocsátását 25 százalékkal csökkentené a 2005-ös évhez képest.
A legnagyobb üvegházgáz kibocsátással rendelkező Kína és Egyesült Államok a közelmúltban szintén hangot adott emisszió-csökkentő célkitűzéseinek.
Az USA üvegházgáz kibocsátását a 2005-ös bázisévhez képest 17 százalékkal kívánja csökkenteni 2020-ig, 2030-ig pedig 42 százalékkal mérsékelné a kibocsátást. Kína vélhetően arra tesz majd javaslatot a találkozón, hogy 2020-ig 40-45 százalékkal csökkenti az emisszióját 2005-höz képest.