A Geminidák az év legaktívabb meteorraja, amely másfél évszázada jelentkezik minden évben december 7-17. között. A meteorraj idén december 14-én éri el maximumát, amikor az előrejelzések szerint egy megfigyelő óránként akár 120 hullócsillagot is láthat - ideális esetben. Noha a maximum nálunk a nappali időszakra esik, szerdára virradóan is gyakori csillaghullásra lehet számítani. Az éjszaka első felében a Hold erősen világít majd, hiszen kísérőnk épp telihold után van, és éjfélkor nyugszik, így ekkor a halványabb csillagok még a kivilágított városoktól távoli helyeken is alig lesznek megfigyelhetőek. Akik nem kívánják átvirrasztani az éjszakát, késő estétől már próbálkozhatnak az észleléssel, de ekkor a Holddal ellentétes irányban célszerű kémlelni az eget.
Az észlelést a holdvilág mellett a felhőzet is megnehezíti majd. Legjobb eséllyel a déli országrészben élőknek lehet részük a látványos jelenségben (noha itt éjszaka már sűrű ködfoltok jelenhetnek meg), míg északon, északkeleten vastagabb felhők akadályozhatják a megfigyelést.
Aki úgy dönt, hogy pár órát, vagy akár az egész éjszakát a hullócsillagoknak szenteli, mindenképpen melegen öltözzön, hiszen a minimum hőmérséklet általában 0, +6 fok között alakul - és a derültebb, tehát az észlelésre alkalmasabb tájakon lesz hidegebb. Egy vastag takaró, vagy hálózsák is jó szolgálatot tehet.
A Geminidák raját 1862-ben figyelték meg először az égbolton, korábban a meteorraj pályája nem keresztezte a Földét. Akkor a Jupiter térítette el a meteorokat eredeti útjukról, és várhatóan még a közeljövőben ez ismét megtörténik, és megszűnik a Földről láthatóvá válni a csillagászati jelenség. A Geminidák másik érdekessége, hogy a legtöbb meteorrajjal ellentétben, szülője nem egy üstökös, hanem a (3200) Phaeton nevű kisbolygó, amely feltételezhetően egy másik aszteroidával ütközve vesztette el anyagának azon részét, amelyből a raj kialakult.
