Maratoni repülőút a légkör jobb megismeréséért

Egy sugárhajtású gép, 50 ezer repült kilométer = pontosabb képalkotás a légkörről.

Közel 50 ezer kilométert tett meg az óceán felett az északi és déli sarkvidék között az a speciális sugárhajtású repülőgép, amelynek feladata, hogy különböző magasságokban adatokat gyűjtsön a légköri paraméterekről, ezzel segítve elő, hogy a kutatók minden korábbinál részletesebb képet kapjanak a légkörről.

Idén tavasszal a Gulfstream V nevű repülőgép már harmadik alkalommal emelkedett a levegőbe a tervezett öt kutatóútból. Az NCAR (amerikai Nemzeti Légkör Kutató Központ) üzemeltetésében működő gép Coloradoból észak felé indulva érintette az északi pólust, majd az Antarktisz felé vette az irányt. Végül közel azonos útvonalon tért vissza a kiindulási helyre.

A korábban HIAPER-ként ismert gép útja során 13,7 kilométer és a vízfelszíntől számított mindössze 150 méter között ingázott függőlegesen, miközben több mint 100 légköri paraméterről - köztük az üvegházgázok és az aeroszolok koncentrációjáról, valamint számos természetes és mesterséges eredetű kémiai összetevőről - gyűjtött mérési adatokat.

A levegőbe emelkedő kutatógép, a HIAPER (High-Permormance Instrumented Airborne Platform for Environmental Research, azaz nagy felbontású mérőeszközökkel felszerelt légi környezeti kutató egység). A gépen a számos műszer mellett egy 10 fős legénység is helyet kap.

A HIPPO (HIAPER Pole-to-Pole Observations) nevet viselő kutatóprogram jelentősége abban áll, hogy immár mérési adatok állnak rendelkezésre, nem pedig becslések. Mindeddig ugyanis a különböző paraméterek magaslégköri értékeit a felszínen mért adatok extrapolációjával állították elő, ami csupán hol jobb, hol rosszabb megközelítést tudott biztosítani.

Az eddigi három repülőútról gyűjtött információkat augusztus elején tették közzé az augusztus 9-én tartott Amerikai Geofizikai Unió és számos latin-amerikai szövetség közös ülésén.

Az eredmények feltártak néhány érdekességet: így például, hogy a nitrogén-oxid koncentrációja növekedni látszik a magassággal, már pedig az eddigi modellek ennek épp az ellenkezőjét adták. Azaz, a modellek vagy nem megfelelően írják le a nitrogén-oxid légköri transzportját, vagy nem vesznek figyelembe egy fontos forrást. Az eredményekből az is kiderült, hogy az Ázsiából származó feketeszén részecskék sokkal gyorsabban kiürülnek a levegőből a Csendes-óceán felett, mint azt korábban vélték. Ezek az információk elsősorban a klímakutatókat segíthetik munkájukban.

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?
Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.
Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk
A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.
Nem csak a nyuszi fog fázni húsvétkor
Hideg lesz az idei húsvét. Nem csak a nappali hőmérsékletek maradnak el jócskán az ilyenkor megszokottól, de hajnalra többfelé fagypont alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Az alacsony hőérzet és a megfelelő öltözködés mellett a tudatos táplálkozásra is érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni.