Műholdakkal a klímaváltozás nyomon követésére

India két műholdat kíván föld körüli pályára állítani a közeljövőben, hogy segítségükkel az űrből végezzenek méréseket az üvegházgázok emissziójával és a klímaváltozással kapcsolatban.

Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) elnöke, G. Madhavan Nair elmondása szerint India rövidesen két műholdat kíván poláris pályára állítani, hogy a klímában lejátszódó változásokat az űrből kísérjék figyelemmel.

A tervek szerint az első műholdat jövőre, a másodikat pedig 2011-ben bocsátanák fel. Az első egy, alapvetően légköri kutatásokat végző 50 kilogrammos mikro-műhold, a második pedig egy távérzékelős műhold lesz, amely az üvegházgázok, úgymint a metán és a szén-dioxid kibocsátását figyeli.

A műholdak révén India azon kevés országok csoportjához csatlakozik, amelyek a modern technológia adta fejlett eszközöket vetnek be az üvegházhatású gázok kibocsátása következtében zajló éghajlat változás tanulmányozására. Eddig csak Japán és néhány európai ország bocsátott fel ilyen célzattal műholdakat.

India ezzel a lépéssel is jelezni kívánja elkötelezettségét a környezetvédelem mellett. Az indiai űrhivatal 2008 áprilisában már felbocsátott egy mini műholdat, az IMS-1 nevűt. A 83 kilogrammot nyomó szerkezet két optikai eszközzel rendelkezik: egy multispektrális és egy hiperspektrális kamera segítségével végeznek méréseket a látható (380-750 nanométer) és a közeli infravörös (800-2500 nanométer) tartományban.

Bal oldalon a multispetrális, jobb oldalon a hiperspektrális mérési eljárás.

A két eljárás között a fő különbség egyrészt az úgynevezett spektrális sávok számában van, a multispektrális 10-100, míg a hiperspektrális 100-1000 mérési sávot használ, másrészt az előbbi esetében nem folytonos, míg az utóbbi esetében folytonos a mérési tartomány (ld. ábra).

Hírek, érdekességek

Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!
Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?
Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.
Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk
A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.
Nem csak a nyuszi fog fázni húsvétkor
Hideg lesz az idei húsvét. Nem csak a nappali hőmérsékletek maradnak el jócskán az ilyenkor megszokottól, de hajnalra többfelé fagypont alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Az alacsony hőérzet és a megfelelő öltözködés mellett a tudatos táplálkozásra is érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni.