Lenyűgöző sarki fényeket okoztak a mágneses viharok

Néhány napon belül két mágneses vihar is elérte a Földet, szemgyönyörködtető sarki fényeket okozva.

Ahogy tegnapi cikkünkben írtuk, január 24-én mágneses vihar érte el a Földet, amit egy napkitörés indított el hétfőn. Az elektromosan töltött részecskék 2000 km/órás sebességgel indultak el bolygónk felé. A vihar gyönyörű sarki fényeket okozott az Északi-sark mentén. Európán belül Skandináviában, Izlandon (és Grönlandon) lehetett teljes pompájában élvezni a látványt, de még Írországban és Angliában is megfigyelhető volt a jelenség.


Abisko, Svédország január 24-én déltájt. (universetoday.com


Yorkshire, Észak-Anglia január 24-én éjjel a Pennine mocsárvidéken. (filmigallery.com)

A tudósok egyre gyakoribb hasonló kitörésekre és viharokra számítanak, ahogy központi csillagunk 11 éves ciklusának egy aktívabb fázisába ér. A szoláris maximumot 2013-ra várják.

Napunk aktivitásának növekedését jelzi, hogy január 19-én, pénteken is sor került egy napkitörésre, az azt követő mágneses vihar pedig vasárnap reggel ütközött a Föld mágneses mezejével.


Norvégia északi része január 22-én éjjel. fotó: Øystein Lunde Ingvaldsen
(forrás: astrobob.areavoices.com)


Aurora borealis Norvégia egén január 22-én. fotó: Bjørn Jørgensen; www.arcticphoto.no
(forrás: apod.nasa.gov/apod/ap120124.html)

Hírek, érdekességek

Végre javul az idő
A több mint hat napig a térségünkben veszteglő ciklon kettősfrontja végre feloszlik, a következő pár napban már nem kell jelentős esőzéstől tartani. Ezzel együtt egyre több napsütés melegíti a levegőt.
A következő napokban átmenetileg véget ér a késő nyári, több-kevesebb napsütéssel tarkított idő: szerdától a hétvégéig tartósan borongós, esős idő várható. Az ország nagy részén jelentős, többnyire egy-, de helyenként akár kéthavi csapadékmennyiséget meghaladó eső is eshet a következő 4-5 nap során! A magyarországi folyók többségén ismét árhullám várható.
Az elmúlt 100 évben alig esett ennyi eső júliusban - összefoglaló az idei nyárról
A 2014. évi nyár ugyan igencsak szűkölködött hőmérsékleti szélsőértékekben, de azért idén sem maradtunk kirívó, extrém események nélkül a nyáron – ezek azonban leginkább a csapadékmennyiségekhez voltak köthetőek: az elmúlt 100 év egyik legcsapadékosabb júliusát éltük meg.
Nyugaton esős, őszies, keleten késő nyári idővel kezdődik a tanév
Az ország nyugati és keleti felében eltérő időjárással kezdődik a tanév szeptember 1-jén, hétfőn: míg a Dunántúlon egy lelassult frontrendszer esős, hűvös időt okoz, addig a front előtt, keleten még kellemes, meleg, késő nyári időben indulhatnak iskolába a diákok.