Lecserélhetik a Saffir-Simpson skálát

Kutatók szerint ez elmúlt évtized nagy hurrikánjai bebizonyították, hogy a Saffir-Simpson skála nem tudja előrejelezni azok pusztító erejét, ezért új módszerre van szükség.

A hurrikánok pusztító erejének kifejezésére a Saffir-Simpson féle ötfokozatú skála terjedt el, amelyet még 1969-ben fejlesztett ki Herbert Saffir és Bob Simpson. Ez a hurrikánskála lényegében pusztán a maximális felszíni szélsebesség alapján kategorizálja a trópusi képződményeket, valójában azonban a hurrikánok legpusztítóbb velejárója a vihar okozta tengerszint-emelkedés és a hullámzás. Az amerikai Nemzeti Hurrikán Központ 1900-ig visszamenő adatbázisa szerint hurrikánok idején a legtöbb ember emiatt veszti életét, többen, mint a megáradt folyók, patakok, az orkánszelek és a tornádók miatt.

A hurrikánban rendkívül alacsony légnyomás uralkodik, így alatta a vízfelszín környezetéhez képest megemelkedik. Ezt fokozzák a benne fújó orkánszelek is, hiszen ezek tovább emelik a vihar körül a vízfelszínt (lényegében egy vízkupola jön létre), és ezt a többlet vizet tolja maga előtt a hurrikán a szárazföld felé. A partot érést követően a kupola tetején hatalmas hullámok képződhetnek, amelyek óriási pusztításra képesek a part menti területeken.

A Charley hurrikán 2004-es floridai, a Katrina 2005-ös New Orleans-i és az Ike 2008-as galvestoni pusztítása egyértelműen megmutatta a kutatók számára, hogy a csupán a szelet figyelembe vevő Saffir-Simpson skála nem tudja megfelelően előrejelezni a trópusi ciklonokban rejlő romboló potenciált.


New Orleans a Katrina hurrikán után 2005 augusztus végén.

Éppen ezért amerikai kutatók már évekkel ezelőtt elkezdtek dolgozni egy másfajta kategorizálási módon (Integrált Kinetikus Energia, IKE modell), amelynek lényege, hogy külön kezeli a szélerősséget és a tengerszint-emelkedést, és lényegében azt vizsgálja, hogy mennyi vizet képes megmozgatni a vihar. Így például, míg az Ike maximális szeleit tekintve egy kettes erősségű hurrikánnak felelt meg, mikor partot ért Galvestonban, az általa okozott tengerszint-emelkedés és hullámzás egy négyes erősségűével ért fel. Hasonlóképp, a Katrina hármas fokozatú hurrikánná gyengült a partot érés előtt, a vízszintemelkedés azonban ötösnek felelt meg.

Az IKE során figyelembe veszik a vihar kiterjedését és szélmezejét, azaz, hogy a szemből kiindulva mekkora területre terjed ki a legalább trópusi viharnak megfelelő szélerősség (62 km/óra). Emellett nézik a szél által az óceán felszínére kifejtett nyomást, ami a hullámzásért és a vízszintemelkedésért felel.

Az IKE a Saffir-Simpson skálával ellentétben egy folyamatos skála, amely 0-tól 5,99-ig terjed. Így egy hurrikán szeleit tekintve lehet 3,4-es, míg a vízszintemelkedés és hullámzás alapján elérheti a 4,5-ös erősséget.

Az amerikai Nemzeti Hurrikán Központ egyelőre nem alkalmazza az IKE-féle osztályozást, ehelyett egy másik modell (SLOSH: Sea, Lake and Overland Surges from Hurricanes) segítségével határozzák meg a várható tengerszint-emelkedést, és ezzel egészítik ki a Saffir-Simpson féle kategorizálást.

Hírek, érdekességek

Heves vihar alakult ki szerdán Szicíliában
Egy markáns mediterrán ciklon okozott szerdán nagy viharokat Szicíliában. Hirtelen nagy csapadék zúdult le, miközben száz kilométeres széllökések alakultak ki.
Hétvégi programajánló
A hétvégén egy gyenge hidegfront éri el a Kárpát-medencét, hatására az ország nagyobb részén megszűnik a szürke, ködös időjárás, így érdemes lehet szabadtéri programokat szervezni.
Közel 20 fokig melegedett a levegő az Alpokalján
Az Alpokalján, pénteken igazán kellemes volt az idő, a hőmérő higanyszála a május elején megszokott 20 fok közelébe emelkedett. Ennél melegebbet idén még nem mértünk hazánkban.
Visszahozza-e a jeget Mátyás?
Mivel 2012-ben szökőévet írunk, idén február 25-ére esik Mátyás napja, ami fontos szerepet tölt be az időjóslásban. A néphagyomány szerint, ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, ott Mátyás fogja, másrészről viszont, ahol Mátyás nem talál jeget, ott csinál.