Lecserélhetik a Saffir-Simpson skálát

Kutatók szerint ez elmúlt évtized nagy hurrikánjai bebizonyították, hogy a Saffir-Simpson skála nem tudja előrejelezni azok pusztító erejét, ezért új módszerre van szükség.

A hurrikánok pusztító erejének kifejezésére a Saffir-Simpson féle ötfokozatú skála terjedt el, amelyet még 1969-ben fejlesztett ki Herbert Saffir és Bob Simpson. Ez a hurrikánskála lényegében pusztán a maximális felszíni szélsebesség alapján kategorizálja a trópusi képződményeket, valójában azonban a hurrikánok legpusztítóbb velejárója a vihar okozta tengerszint-emelkedés és a hullámzás. Az amerikai Nemzeti Hurrikán Központ 1900-ig visszamenő adatbázisa szerint hurrikánok idején a legtöbb ember emiatt veszti életét, többen, mint a megáradt folyók, patakok, az orkánszelek és a tornádók miatt.

A hurrikánban rendkívül alacsony légnyomás uralkodik, így alatta a vízfelszín környezetéhez képest megemelkedik. Ezt fokozzák a benne fújó orkánszelek is, hiszen ezek tovább emelik a vihar körül a vízfelszínt (lényegében egy vízkupola jön létre), és ezt a többlet vizet tolja maga előtt a hurrikán a szárazföld felé. A partot érést követően a kupola tetején hatalmas hullámok képződhetnek, amelyek óriási pusztításra képesek a part menti területeken.

A Charley hurrikán 2004-es floridai, a Katrina 2005-ös New Orleans-i és az Ike 2008-as galvestoni pusztítása egyértelműen megmutatta a kutatók számára, hogy a csupán a szelet figyelembe vevő Saffir-Simpson skála nem tudja megfelelően előrejelezni a trópusi ciklonokban rejlő romboló potenciált.


New Orleans a Katrina hurrikán után 2005 augusztus végén.

Éppen ezért amerikai kutatók már évekkel ezelőtt elkezdtek dolgozni egy másfajta kategorizálási módon (Integrált Kinetikus Energia, IKE modell), amelynek lényege, hogy külön kezeli a szélerősséget és a tengerszint-emelkedést, és lényegében azt vizsgálja, hogy mennyi vizet képes megmozgatni a vihar. Így például, míg az Ike maximális szeleit tekintve egy kettes erősségű hurrikánnak felelt meg, mikor partot ért Galvestonban, az általa okozott tengerszint-emelkedés és hullámzás egy négyes erősségűével ért fel. Hasonlóképp, a Katrina hármas fokozatú hurrikánná gyengült a partot érés előtt, a vízszintemelkedés azonban ötösnek felelt meg.

Az IKE során figyelembe veszik a vihar kiterjedését és szélmezejét, azaz, hogy a szemből kiindulva mekkora területre terjed ki a legalább trópusi viharnak megfelelő szélerősség (62 km/óra). Emellett nézik a szél által az óceán felszínére kifejtett nyomást, ami a hullámzásért és a vízszintemelkedésért felel.

Az IKE a Saffir-Simpson skálával ellentétben egy folyamatos skála, amely 0-tól 5,99-ig terjed. Így egy hurrikán szeleit tekintve lehet 3,4-es, míg a vízszintemelkedés és hullámzás alapján elérheti a 4,5-ös erősséget.

Az amerikai Nemzeti Hurrikán Központ egyelőre nem alkalmazza az IKE-féle osztályozást, ehelyett egy másik modell (SLOSH: Sea, Lake and Overland Surges from Hurricanes) segítségével határozzák meg a várható tengerszint-emelkedést, és ezzel egészítik ki a Saffir-Simpson féle kategorizálást.

Hírek, érdekességek

Dubait idéző homokvihar Skóciában
A hét elején igencsak elcsodálkozhattak a Skót-felföldön élők, ugyanis az arab országokat is megszégyenítő homokvihar csapott le a vidékre.
80-90 km/órás széllökések kísérték a hidegfrontot
Csütörtök kora este érkezett meg a hidegfront felhőzete a Kisalföldre, nyomában egyre többfelé pattantak ki zivatarok. Helyenként 80-90 km/órát meghaladó széllökéseket is okoztak.
Több hullámban jön a csapadék
Éjszaka hidegfront vonul át az országon. Fél 7 felé a Dunántúlt egy kiterjedtebb csapadéksáv érte el, amely a nyugati határszél után a Balatonnál okozott zivatarokat, és tovább halad kelet felé.
Floridáig utazott a szaharai homok
A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.