Lecserélhetik a Saffir-Simpson skálát

Kutatók szerint ez elmúlt évtized nagy hurrikánjai bebizonyították, hogy a Saffir-Simpson skála nem tudja előrejelezni azok pusztító erejét, ezért új módszerre van szükség.

A hurrikánok pusztító erejének kifejezésére a Saffir-Simpson féle ötfokozatú skála terjedt el, amelyet még 1969-ben fejlesztett ki Herbert Saffir és Bob Simpson. Ez a hurrikánskála lényegében pusztán a maximális felszíni szélsebesség alapján kategorizálja a trópusi képződményeket, valójában azonban a hurrikánok legpusztítóbb velejárója a vihar okozta tengerszint-emelkedés és a hullámzás. Az amerikai Nemzeti Hurrikán Központ 1900-ig visszamenő adatbázisa szerint hurrikánok idején a legtöbb ember emiatt veszti életét, többen, mint a megáradt folyók, patakok, az orkánszelek és a tornádók miatt.

A hurrikánban rendkívül alacsony légnyomás uralkodik, így alatta a vízfelszín környezetéhez képest megemelkedik. Ezt fokozzák a benne fújó orkánszelek is, hiszen ezek tovább emelik a vihar körül a vízfelszínt (lényegében egy vízkupola jön létre), és ezt a többlet vizet tolja maga előtt a hurrikán a szárazföld felé. A partot érést követően a kupola tetején hatalmas hullámok képződhetnek, amelyek óriási pusztításra képesek a part menti területeken.

A Charley hurrikán 2004-es floridai, a Katrina 2005-ös New Orleans-i és az Ike 2008-as galvestoni pusztítása egyértelműen megmutatta a kutatók számára, hogy a csupán a szelet figyelembe vevő Saffir-Simpson skála nem tudja megfelelően előrejelezni a trópusi ciklonokban rejlő romboló potenciált.


New Orleans a Katrina hurrikán után 2005 augusztus végén.

Éppen ezért amerikai kutatók már évekkel ezelőtt elkezdtek dolgozni egy másfajta kategorizálási módon (Integrált Kinetikus Energia, IKE modell), amelynek lényege, hogy külön kezeli a szélerősséget és a tengerszint-emelkedést, és lényegében azt vizsgálja, hogy mennyi vizet képes megmozgatni a vihar. Így például, míg az Ike maximális szeleit tekintve egy kettes erősségű hurrikánnak felelt meg, mikor partot ért Galvestonban, az általa okozott tengerszint-emelkedés és hullámzás egy négyes erősségűével ért fel. Hasonlóképp, a Katrina hármas fokozatú hurrikánná gyengült a partot érés előtt, a vízszintemelkedés azonban ötösnek felelt meg.

Az IKE során figyelembe veszik a vihar kiterjedését és szélmezejét, azaz, hogy a szemből kiindulva mekkora területre terjed ki a legalább trópusi viharnak megfelelő szélerősség (62 km/óra). Emellett nézik a szél által az óceán felszínére kifejtett nyomást, ami a hullámzásért és a vízszintemelkedésért felel.

Az IKE a Saffir-Simpson skálával ellentétben egy folyamatos skála, amely 0-tól 5,99-ig terjed. Így egy hurrikán szeleit tekintve lehet 3,4-es, míg a vízszintemelkedés és hullámzás alapján elérheti a 4,5-ös erősséget.

Az amerikai Nemzeti Hurrikán Központ egyelőre nem alkalmazza az IKE-féle osztályozást, ehelyett egy másik modell (SLOSH: Sea, Lake and Overland Surges from Hurricanes) segítségével határozzák meg a várható tengerszint-emelkedést, és ezzel egészítik ki a Saffir-Simpson féle kategorizálást.

Hírek, érdekességek

Vajon hoznak-e idén fagyot a fagyosszentek?
Idén többé-kevésbé beigazolódik a fagyosszentekhez köthető népi regula: május közepén az ország nagy részén több fokkal az átlagos alá esik vissza a hőmérséklet.
Napokig tartó kettősfronti hatás terhel
A szívbetegek, az érrendszeri betegségekkel élők és a fejfájósok kellemetlen hét elé néznek: tartós kettősfronti hatással folytatódik az eddig is kimondottan enyhe január. Olvassa el, mire számíthat!
Zivatarokkal tarkított, lelassult hidegfront vonult át
2015. május 9-én, szombat este egy hidegfront érte el hazánk térségét. Már délután, a front előtt többfelé kipattantak zivatarok. Vasárnap az ország keleti harmadában még a lelassult front határozza meg időjárásunkat, a nap második felében sokfelé számíthatunk felhőszakadással, jégesővel kísért zivatarokra.
Vajon hoznak-e lehűlést a fagyosszentek?
Idén úgy látszik, beigazolódik a májusi népi regula, a hétvégi lehűlés egybeesik a fagyosszentek időszakával.