Kuvait most a világ forró pontja

Napok óta Kuvaitban mérik a legmagasabb hőmérsékletek a világban. Kuvaitvárosban hétfőn közel 52 fokot mutatott a hőmérő.

Kuvait a Perzsa-öböl északi partján terül el mindössze 18
ezer négyzetkilométeren. Ez a kis arab állam az elmúlt napokban a Föld
legforróbb vidéke volt. A fővárosban hétfőn (július 16.) például 51,9 fokig
emelkedett a hőmérséklet, a napi átlag pedig 43 fok fölött alakult! A városban
az elmúlt 1 hónapban felhő is alig volt az égen, ami nem is csoda a gyakran mindössze
7-9 százalékos páratartalom mellett.


Kuvait egyik jelképe, a Kuvaitvárosban álló három torony.

Kuvait nagyjából az északi szélesség 28-30. foka között
terül el, a (globális légkörzés részét képező) Hadley-cella leszálló ágának
térségében. A Hadley-cella az Egyenlítő és a Ráktérítő (a déli féltekén a
Baktérítő) között egy zárt cirkulációs rendszer: az Egyenlítőnél a meleg,
nedves levegő felszáll (itt sok a felhő- és a csapadék), majd a pólusok felé áramlik
a troposzférában a térítőkig, ahol visszaáramlik a felszín felé. A rendezett
leáramlás miatt ebben a térségben állandó a magas nyomás (szubtrópusi magas
nyomás), a leszálló levegő kiszárad, a felhők feloszlanak. A csapadék hiánya miatt
a Földnek ezt a részét a sivatagok, félsivatagok uralják.

A Hadley-cella sematikus ábrája:

Hírek, érdekességek

Télies napok következnek
A hét elején pár napig egy újabb mediterrán ciklon "vendégeskedik" a Kárpát-medencében, és okoz nagy területen havazást. A hőmérsékletek is a telet idézik a legtöbb helyen.
Szélviharral, bőséges csapadékkal jön a sarkvidéki levegő
Az ünnepi hétvégére elárasztja a sarkvidéki levegő a Kárpát-medencét, a szél is viharossá fokozódik. Az esőt egyre többfelé havazás váltja fel.
A mediterrán ciklonok nemcsak a Kárpát-medencébe hoztak kiadós csapadékot, de Európa déli felét is heves esőkkel áztatták. Athén és Catania városaiban hömpölygött az ár. Közben az Etna is kitört.
Miért van még mindig tél?
Klímakutatók állítják, hogy megtalálták a választ a fenti kérdésre. Szerintük a kulcs a sarki jégtakaró kiterjedésében rejlik.